Négymilliárd forint a tét

Peres úton követel mintegy négymilliárd forintot három Békés megyei város a Hungaroteltől. A még 1992-ben, az akkori szaktárca és a társaság által kötött szerződés kedvezményezettjei Békéscsaba, Orosháza és Battonya lettek volna, ám ezt vitatja a Hungarotel, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium pedig hallgat.

Hamarosan meghozza a bíróság elsőfokú ítéletét Békéscsaba, Orosháza és Battonya egy telefontársasággal szembeni, közel négymilliárd forintos követelése ügyében. A három Békés megyei város egy még 1992-ben a Hungarotel Távközlési Rt. (mai nevén Invitel Zrt.) és az akkori szaktárca, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (KHVM) között létrejött szerződésre hivatkozva követeli a tetemes összeget.
A Matáv a rendszerváltás után ugyanis lemondott két Békés megyei körzet telefonfejlesztéséről, ezekre a KHVM koncessziós pályázatot írt ki, amelyen a Hungarotel nyert. A társaság igen kecsegtető ajánlatot tett: sikere esetén az érintett önkormányzatoknak a helyileg érvényes iparűzési adó tízszeresét fizeti ki minden évben. A cég később mégsem fizetett, így a három város bírósághoz fordult. A helyi önkormányzatok ráadásul csak évekkel később értesültek bizonyos részletekről, mivel a korábban érvényben lévő szabályok értelmében a hírközlésért felelős minisztérium és a telefontársaság között létrejött koncessziós szerződésbe az önkormányzatok 2000-ig nem tekinthettek bele, bár egyes részletekről a békéscsabai képviselő-testület már 1998-ban megtudott néhány információt. Ekkor látott napvilágot a Hungarotel vállalása, tehát annak teljes elmaradása.
A hírközlési területért jelenleg illetékes Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól (GKM) nem kaptunk érdemi választ arra vonatkozóan, hogy a 15 évvel ezelőtti tendert milyen szempontok alapján bírálta el a szaktárca. A GKM sajtótitkársága a mintegy négymilliárd forintos önkormányzati követelés kapcsán csak annyit közölt: mivel arra vonatkozó kikötés nincs a koncessziós szerződésben, a Hunga-rotel által harmadik felekkel – ez esetben az önkormányzatokkal – szemben önként vállalt kötelezettség behajtására vagy szankcionálására a minisztériumnak nincs jogalapja.
– A Hungarotel senkinek nem tartozik – jelentette ki megkeresésünkre a távközlési társaság marketing vezérigazgató-helyettese. Zsembery György szavai szerint „a koncessziós pályázat során különféle dolgokról tárgyaltak a pályázók és az önkormányzatok, ám szerződéses kötelezettségvállalás nem történt az önkormányzatok felé”. Visszautasította azt a feltételezést is, hogy a most számon kért vállalás miatt nyerték volna el a megbízást.
Farnas József, a Békéscsaba által felkért jogi szakértő az üggyel kapcsolatban ugyanakkor arról tájékoztatott, hogy a Hungarotel konzorcium bizonyosan az önkormányzatoknak juttatandó többmilliárdos ajánlatnak köszönheti, hogy sikerrel szerepelt a pályázaton, máskülönben az a szerződésbe sem került volna bele. Közölte, hogy a mintegy négymilliárd forintos követelésből egyelőre csak egymilliárdot bocsátottak próbaperre, amely azonban – Farnas számára érthetetlen módon – már évek óta húzódik.