Nyolc kis vágóhídból csak három marad

A Körösök vidékének nyolc körzeti vágóhídjából ötöt bezárni készülnek – értesült lapunk. A magyar húsfeldolgozásnak ezzel lassan vége, igaz, már feldolgozandó sertés sem nagyon van.

Békés megye nyolc kis vágóhídjából csupán három marad – jelentette ki lapunknak Kaszai János, Vésztő polgármestere. Pedig a település vezetője szerint a körzeti kis vágóhidakra nagy szüksége volna azoknak, akik a háztájiban hizlalják a sertéseket. Vésztőn 150-200 ember vágatja rendszeresen a hízóját a kis vágóhídon, majd otthon végzik el a feldolgozást, hiszen elképzelhető, hogy hamarosan nem lesz hová vinni a sertéseket. A polgármester szerint nemcsak az Európai Unió akarja a kis vágóhidak bezárását, hanem a hazai lobbisták is erre törekednek.
– Nem túlzás azt állítani, hogy mostanra végveszélybe került az egész ágazat – csatlakozott az elhangzottakhoz a szintén vésztői Sánta Endre. – Az aszály miatt a takarmányárak az égbe szöktek, így nem csoda, hogy az állatállomány drasztikusan csökkent. Magyarország túlságosan élenjáró tanuló az EU-ban, még azt is végrehajtjuk, amit nem volna kötelező. A hazai húsfeldolgozók családokat tarthatnának el, ehelyett munkahelyek szűnnek meg. Vajon miért? Vidékünkön a nagyobb egységek már becsukták a kaput: oda a békéscsabai Barnevál baromfi-feldolgozó, a nagybánhegyesi tejüzem, halódik a Gyulai Húskombinát; a tejporgyárat szó szerint összedarálták, nagyáruház épül a helyére. Pedig lassan odáig jutunk, hogy nem tudunk miből vásárolni abban az áruházban.
Hasonlóképpen vélekedik Kulcsár László gyomaendrődi gazdálkodó is. Szerinte az önköltség és az átvételi ár között nincs különbség, sőt lassacskán veszteséget termel, aki jószághizlalásba fog. – A gazdálkodók csőd közeli állapotba jutottak, kis- és nagyüzem egyaránt felhagy a termeléssel, mert nem éri meg. Pedig az agrárium megoldhatná a magyar emberek megélhetését. A tarthatatlan helyzet azonnali intézkedéscsomagot kíván az agrártárcától, nem pedig halogatást, taktikázást. Az általános válság átfogó stratégiai programot követel, ellenkező esetben lemondhatunk sorsunk jobbra fordulásáról. A földet nem adhatjuk ki a kezünkből, mert akkor esélyünk sem marad arra, hogy saját magunk formáljuk a jövőnket. Ha így mennek tovább a dolgok, a békéscsabai fesztiválon dán vagy szlovák disznóhúsból gyúrjuk majd a kolbászt – állítja Kulcsár László.
Tóth Sándor, az MSZP helyi országgyűlési képviselője szerint nem olyan nagy a baj, csupán arról van szó, hogy az Európai Unióban mások a gazdasági folyamatok, mint itt. Brüsszelben az iparszerű termelési technológiákat részesítik előnyben. A politikus úgy látja, nem vagyunk óriási lemaradásban, csak felénk gyenge a szakma önérvényesítő képessége. Szerinte a szabályokat nekünk is be kell tartani, az áfa nélküli értékesítést pedig kötelező megakadályozni.