Szili Katalin aláírta és az államfőnek megküldte az egészségbiztosítási törvényt. Az egészségbiztosítási pénztárakról és a kötelező egészségbiztosítás természetbeni ellátásai igénybevételének rendjéről szóló törvény tegnap reggel megérkezett a Köztársasági Elnöki Hivatalba – erősítette meg Kumin Ferenc, az elnöki hivatal főosztályvezetője. Sólyom Lászlónak a jogszabály sorsáról öt napon belül döntenie kell. Korábban az elnök többször elmondta, figyelemmel kísérte a törvényalkotást.
Eközben Pesti Imre, a legnagyobb ellenzéki párt politikusa bejelentette, újra benyújtja a parlamentnek a társadalombiztosítás ellátásairól szóló törvényjavaslatát a Fidesz–KDNP. A koncepciót a kormány által jegyzett és a parlamentben december 17-én elfogadott, az egészségbiztosítási rendszert átalakító törvényjavaslat alternatívájaként tekintik. A Fidesz és a KDNP egyszer már benyújtotta ezt a javaslatot, de az Országgyűlés egészségügyi bizottsága tárgysorozatba sem vette azt, így még azt sem tette lehetővé, hogy a parlament vitázzon róla. Pesti Imre most abban bízik, hogy csökken az Országgyűlés „feszes légköre” és a képviselőkre nehezedő nyomás, ami lehetővé tenné számukra, hogy mindannyian a lelkiismeretükre hallgassanak. A politikus ismét felhívta a figyelmet arra: az a törvény, amelyet hétfőn a parlament kormánypárti többsége megszavazott, nem az emberek, nem a társadalom érdekeit szolgálja, hanem egy szűk érdekkört. Azzal, hogy a szocialisták megszavazták ezt a változást, bizonyították, hogy nem baloldaliak. Hozzátette: az MSZP ezzel szembefordult a társadalommal. Pesti Imre szerint a biztosítói modellváltás következtében újabb kórházbezárásokra lehet számítani, és romlani fog a betegek egészségügyi ellátásának minősége. Az ellenzéki politikus közölte azt is, hogy a Fidesz–KDNP által benyújtott, Mikola István (Fidesz) és Nagy Kálmán (KDNP) által jegyzett törvényjavaslatot a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal szakértői dolgozták ki.
Az MSZP továbbra is állítja, senki nem marad ellátás nélkül az új egészségbiztosítási rendszerben, minden embernek joga van a megkülönböztetés nélküli gyógyuláshoz. Vojnik Mária, az MSZP egészségpolitikusa sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a befizetés és a szolgáltatás igénybevétele között nincs összefüggés, tehát egy nagyon beteg vagy egy idős embernek is joga van a megkülönböztetés nélküli gyógyuláshoz.
A szocialista politikus kitért arra is, értetlenül állnak Éger Istvánnak, a Magyar Orvosi Kamara elnökének a napokban tett nyilatkozata előtt, amely szerint ott fognak betartani a törvénynek, ahol tudnak.
Tegnap társadalmi szervezetek is megszólaltak az ügyben, immár Sólyom László köztársasági elnökhöz fordulva. Az Élőlánc Magyarországért, a Humanista Mozgalom, a Liga Szakszervezetek, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége, a Magyar Orvosi Kamara, a Magyar Orvosok Szövetsége, a Magyar Szociális Fórum Kerekasztala, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, a Professzorok Batthyány Köre elnöksége arra kérte a köztársasági elnököt, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a Szili Katalin által megküldött törvény jogerőre emelkedését megakadályozza. A Barankovics István Alapítvány (BIA) pedig levélben kérte Sólyom Lászlót, hogy az egészségbiztosítási törvényt küldje előzetes alkotmányossági kontrollra. A BIA ugyanis arra az álláspontra jutott, hogy a törvény előkészítése során többszörösen súlyosan sérült a jogalkotás törvényes rendje, mert egyáltalán nem készültek érdemi hatásvizsgálatok.
Horváth Ágnes válaszol. Az új egészségbiztosítási törvényben a társadalombiztosítás alapelvei megmaradnak, csakúgy, mint a szolidaritás – hangsúlyozta Horváth Ágnes Vizi E. Szilveszternek, az MTA elnökének írt levelében. Vizi többedmagával kedden fordult Sólyom Lászlóhoz, akit arra kértek, hogy előzetes normakontrollt kérve küldje meg az Alkotmánybíróságnak a jogszabályt.
A kábítószer mindent szétroncsol és csak a pusztulást kínálja
