Drágán megfizetik az árát a külföldön dolgozó román állampolgárok annak, hogy csak ebben az évben csaknem hatmilliárd eurót küldtek haza otthon maradt családjuknak. Nyugaton megkeresett jövedelmük megteremti ugyan számukra az otthoni gazdasági körülmények között hiába remélt életszínvonal-növekedést, a távollét jelentette érzelmi kiesés azonban sok esetben pótolhatatlan „kettős adózást” von maga után. Bukaresti adatok szerint közel kétmillió román állampolgár dolgozik külföldön, számuk azonban nem hivatalos becslések szerint a hárommilliót is meghaladja. Többségük az latin nyelvrokonság okán Spanyol- és Olaszországban keresi boldogulását, túlnyomórészt sikeresen és a többségi lakosságtól nem zavartatva. Igaz, az olasz társadalom nem szívleli a románokat, amióta egy erdélyi származású roma fiatalember kirabolta, majd halálra verte egy római tengerésztábornok feleségét. „Az olaszok azóta minden romániait egy kalap alá vesznek. Engem jobbára mindez azért zavar, mert még az értelmiség sem tesz különbséget állampolgárság és nemzetiség között, számukra egyszerűen román vagyok” – magyarázza Éva. A kolozsvári magyar lány tavaly szeptemberben házasodott Bresciába, ahol szakácssegédként dolgozik, mivel szakmájában, a sajtóban egyelőre nem kapott munkát. Éppen ezért sűrűn felteszi magának a kérdést: nem fizetett-e túl nagy árat a szerelemért.
A többi, a spanyolországi ültetvényeken vállalt munkája miatt a román társadalomban gúnyosan eperszedőnek nevezett vendégmunkás is így van ezzel, csak fordított megközelítésből. Az ugyancsak kolozsvári Kovácséknál ilyenkor karácsony tájt valóban ünnepi a hangulat, mivel együtt a család, Gyöngyvér, a háziaszszony azonban máris szorongva gondol a pillanatra, amikor férje az új évben visszautazik spanyolországi munkahelyére. „Húszéves házasságunk során a férjem egy-két napnál többet nem hiányzott itthonról, ezért én is nehezen dolgozom fel a távollétét. Két kiskorú fiunkról nem beszélve, akik közül az ötödikes Zsolti naponta elpityergi magát az apja után” – avat be az „eperszedők” sorsába Kovácsné. András, a családfő elismeri, hogy a telefonon közvetített apai szigor jobbára elvész az éterben, ezt az áldozatot azonban meg kell hoznia a család érdekében. A hajdan jobb napokat megélt kolozsvári nehézgépgyárban 300 eurónál sohasem keresett többet, a bilbaói hajógyár azonban majdnem kétezer eurót fizet, amiből reményei szerint néhány éven belül sikerül nagyobbra cserélni a lakótelepi garzont. A jobb megélhetés reményében önként vállalt exodus számos házasságot tönkretett, a felnőttek távollétének azonban leginkább a gyermekek isszák meg a levét. Egy szociológiai kutatás szerint külföldön dolgozó szüleik hiányában kénytelen felnőni a romániai általános iskolások 18 százaléka, mintegy 170 ezer diák, miközben országszerte mintegy 300 ezerre rúg a vendégmunkások által hátrahagyott kiskorúak száma; 35 ezer gyermek esetében mindkét szülő külföldön dolgozik. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a nagyszülőkre vagy más közeli családtagokra bízott kiskorúak tanulmányi kimenetele rosszabb, és depresszióra, bűncselekményekre is hajlamosabbak az anyjuk és apjuk által felnevelt társuknál. Mivel az elmúlt években vendégmunkások gyermekei több mint tíz esetben követtek el öngyilkosságot Romániában, számos pedagógus bevallottan óvakodik szigorúbb elvárást követelni velük szemben. „Két végzős diákom mindkét szülője évek óta távol él otthonról, képtelenek belefolyni a nevelésbe, emiatt több tantárgyból buktak már. Sajnos oda jutottunk, hogy annak örülünk, ha nem lógnak el az órákról, vagy nem a rendőrségen kell keresni őket” – magyarázza egy kolozsvári gimnázium matematika-tanárnője.
origo.hu
Egyértelműen vezet a Fidesz a többi párt előtt
