Magyarország úgy a politikai jogok, mint az emberi szabadságjogok tekintetében 1-es, azaz a lehető legjobb osztályzatot kapta a Freedom House 2007-es jelentésében. Már a történelmi ismertető is híján van a kiegyensúlyozottságnak, s az alkalmazott angol szófordulatok sem tükrözik híven a valóságot. Így a szervezet fogalmazása szerint (2004-ben) „Medgyessy Péter lemondott az SZDSZ-szel zajló vita eredményeként”, illetve a 2006-os választás során „az ellenzék vezére, a fideszes Orbán fokozottan populista témákat hozott fel”. Az idei jelentésben egy 2002-es EBESZ-jelentésre is hivatkoznak, mely szerint az akkor kormányon levő Fidesz a maga javára befolyásolta a közszolgálati médiumokat. Meglehetősen pontatlan információkat tartalmaz a jelentés a Gyurcsány-kormány megszorítócsomagjáról, melynek célja – mint írják –, hogy „a kilencszázalékos hiányt az euró 2009-es bevezetéséhez szükséges követelmények szintjére szorítsa le”. A megszorításokkal szembeni közelégedetlenség dacára a hiány úton van afelé, hogy 2009-ben a GDP 3,2 százaléka legyen – állítják a jelentés összeállítói, akik jó ideje a jelenlegi kormánypárti politikai holdudvarból szerzik értesüléseiket. Többek között Charles Gati, a magyar jobboldalt támadó kirohanásairól és Gyurcsány-pártiságáról ismert amerikai magyar személyiség is befolyással van annak tartalmára.
A jelentés nem részletezi sem a 2007-es kormányellenes tüntetések során alkalmazott rendőri fellépést, sem az újságírók novemberi őrizetbe vételét, több mondatot szentel viszot a Magyar Gárdának, melyet „szélsőségesen jobboldali nacionalista csoportként” jellemez, mely „az ország fasiszta periódusára emlékeztet”. Megemlíti ugyanakkor, hogy a gárda „eddig” nem sértett törvényt. A Fidesz a Freedom House szerint „fokozottan nacionalista irányba mozdult el”. A jelentés megemlíti, hogy a „koreai Hankook gumigyárat a munkavállalókra vonatkozó nemzetközi normák megsértésével és a szakszervezeti vezetők megfélemlítésével vádolták meg magyarországi gyárában”.
A Gyurcsány Ferenc őszödi beszédét követő felzúdulás és az azt szétverő karhatalmi erőszak-demonstráció nyomán a Freedom House tavalyi jelentése úgy fogalmazott, a demokrácia „némileg gyengült” Magyarországon. Bár a szervezet emiatt negatív jelzést küldött a kormánynak, Magyarország osztályzatában ez nem tükröződött tavaly, és az idén sem. Kérdésünkre, hogy miért nem, a Freedom House Europe igazgatója, Kováts Roland azt felelte, a szervezet több mint száz kérdés figyelembevételével értékel, ezeknek pedig csak egy része firtatja a kormány ténykedését. Hozzáfűzte, 2006-hoz képest tavaly nem történt komoly változás a kormány demokratikus teljesítményében. Az ez évi jelentést bemutató sajtótájékoztatón elhangzott: tavaly a szervezet „kevésbé lefelé ívelő tendenciát” tapasztalt a magyar demokratikus viszonyokban, mint 2006-ban. A problémák ellenére Magyarország még mindig „felsőkategóriás” demokráciának számít.
Nem mindennapi nyaraló és rengeteg befektetés Kollár Kinga nevén
