Kemény harc vár Klausra

(Prága)
Elméletileg már február 8-án eldőlhet, ki tölti be a következő öt évben Csehországban az államfői posztot. Feltételezhető azonban, hogy az első nekifutás nem lesz eredményes, s a döntés a törvényhozó testület következő ülésén születhet meg. Csehországban az államfőt a 200 tagú képviselőház és a 81 tagú szenátus választja titkos szavazással.
A Polgári Demokrata Párt (ODS) Václav Klaus jelenlegi államfő személyében elsőként nevezte meg hivatalosan köztársaságielnök-jelöltjét. Jóllehet a koalíciós kereszténydemokrata–néppárt (KDU–CSL) még nem kötelezte el magát egyértelműen a mostani elnök támogatására, a szakértők végeredményben őket is a Klaus-hívek táborába sorolják. Gondot jelent majd a szavazásnál a Zöldek Pártja (SZ), mert nyíltan ellenzi Klaus újraválasztását.
Hónapokig tartó keresgélés után a fő ellenzéki erő, a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) Jan Svejnar, az Egyesült Államokban élő, neves párton kívüli közgazdász személyében találta meg államfőjelöltjét. A Michigani Egyetem 54 éves professzora a szocdemeken kívül maga mögött tudhatja a zöldeket, sőt egyes polgári demokrata honatyák rokonszenvében is bizakodik, de kísérletet tett a kommunista frakció támogatásának elnyerésére is. A kettős állampolgárságú Svejnar szerint az Európa-pártiság és a nemzeti érdekek érvényesítése összeegyeztethető.
Egyik újévi nyilatkozatában Václav Havel volt államfő kifejtette, szívesen látná az elnöki tisztségben Svejnart, aki szerinte „új vért, újabb ösztönzéseket adhatna az országnak”. A közgazdászprofesszor külföldön töltött éveit Havel előnynek tekinti, mert így nem került a belföldi hálózatok és intrikák szövevényébe.
Érdekes mozzanata az államfőjelöltek magatartásának, hogy Klaus elutasította kihívója ajánlatát egy televíziós vitára. Jelenleg őt tartják esélyesebbnek kihívójával szemben, ám a döntő voksolás előtti hetekben meglepetésekre, átgondolt politikai sakkhúzásokra számíthat államfőválasztási ügyben a cseh közvélemény.