Toller László 2004 tavaszán jelentette be, hogy Pécs megpályázza az Európa kulturális fővárosa címet, miután az unió úgy döntött, hogy 2009-től egy régi és egy új tagállam városa együttesen töltheti be azt. Az EKF megrendezésére 2004 októberében írt ki pályázatot a kulturális tárca, majd az első megmérettetés után, tizenegy pályázó városból hét maradt. A második forduló idején, 2005 augusztusában már az is tudott volt, hogy 2010-ben egy német város lesz a másik győztes, később pedig Isztambul, a török megapolisz is elnyerte a rendezés jogát. A pécsi anyagot egy lelkes értelmiségi csapat készítette, gyakorlatilag függetlenül a városvezetéstől, autonómiájukat azonban csak addig őrizhették, amíg a kormány 2005 őszén meg nem hozta döntését – ezután már a milliárdok feletti rendelkezés lehetőségétől megrészegült vezetés diktált.
Pécs öt nagy projekt megvalósítását tervezte, ehhez máig tartják magukat a vezetők. Bár a város évezredes örökségén nyugvó, kulturális léptékváltással számoló pályázat érdemeiből ez mit sem von le, talán nem volt véletlen, hogy a 2004 nyarától regnáló Gyurcsány-kormány egyik legfőbb támogatója – a „királycsinálóként” emlegetett – Toller László által vezetett Pécs kaphatta meg a rendezés jogát. A megyeszékhelyen azóta egyre többen vélekednek úgy, hogy az EKF-et az évtizedek óta csúszó M6-os építéséért, illetve a tubesi radarért cserébe kapta Pécs. Alig néhány héttel a győzelem bejelentését követően ugyanis, 2005. november 23-án a miniszterelnök bejelentette, a Nagy-Tubesen épül fel a lokátor, annak ellenére, hogy a Láng-bizottság egy évvel korábban elvetette ezt a helyszínt.
A kormánnyal a város 2006 tavaszán kötött megállapodást, amely szerint a baranyai megyeszékhely 34,6 milliárdot költhet el az öt kulcsprojektre, a költségek kilencven százalékát uniós és hazai forrásokból teremtik elő, míg a fennmaradó tíz százalékot Pécs, illetve a projektben részt vevő partnerek biztosítják.
Az első figyelmeztető jelek 2006 nyarán érkeznek arról, hogy valami nagyon nincs rendben a program körül.
A városházi verdikt nyilatkozatstopot rendel el az EKF-ben részt vevő civilek számára, ekkor távozik a program egyik irányítója, a pályázatíró Takáts József is. Az egyetemi oktató akkori nyilatkozataiból ki is derül: döntésének hátterében súlyos, a városvezetés és a programlebonyolításra hivatott gárda között húzódó feszültség áll. A rossz működés okát meg is nevezi: a politikai irányítók nem akarják kezükből kiengedni a szakmai döntéseket, miközben azokat halogatják, vagy előkészítetlenül hozzák meg.
Jajgató kórus
A főtanácsadó lemondásával aztán az új polgármester, Tasnádi Péter által később csak „jajgató kórusként” emlegetett aggódó hangok is megszólalnak, a Dél-dunántúli Építész Kamara ugyanis nyílt levelet tesz közzé.
Ugyanakkor megpróbálnak rendet is teremteni a városvezetők az EKF irányításában, ezért úgy döntenek, más kulturális fővárosokhoz hasonlóan a programok lebonyolításával egy önálló döntési jogkörrel rendelkező művészeti igazgatót bíznak meg, a posztot pedig meg is pályáztatják. Erre ugyan sor kerül, de döntés mégsem születik: a közgyűlés egyszerűen leveszi napirendről a kérdést.
Alig két hónap múlva a megyei napilap arról számol be, hogy a kulcsprojektek 2010-es átadásával is baj lehet, hiszen a hangversenytermet egy – már korábban felszámolt – tizenkilencedik századi temető fölé építenék, de az is kiderül, hogy az épület akusztikai hangolásának idejével sem nagyon számoltak. A nagy kiállítótér megyeháza udvarán történő megépítéséhez pedig több ezer tonna sziklát kellene felrobbantani – műemléki környezetben. A szakma tiltakozása után utóbbinak végül csak idén találnak új helyet, így a kiállítótér a pécsi szabadtéri színpad helyére kerül. Ez a helyszín azonban néhány száz méterre van az ókeresztény sírkamráktól, így továbbra is kérdés, hogy a régészek milyen leletekre bukkannak majd – s ez mennyire fogja hátráltatni az építkezéseket.
Nem sokkal később fény derült arra is, hogy igencsak szűkös lesz a Zsolnay kulturális negyed kialakítására szánt idő: a gyárban folyó termelést ugyanis az üzem keleti sarkába költöztetik, ehhez pedig legalább 15-17 hónapra van szükség, tervezéssel együtt.
Megalakul, majd felbomlik
az EKF-irányítás
A 2006-os év vége újabb meglepetéssel szolgál: érvénytelenítik a korábbi, a művészeti vezetői posztra kiírt pályázatokat, és létrehozzák az EKF főigazgatói státust. Ugyanakkor a hónap közepén a képviselők egyhangúlag támogatják az építészeti igazgatói poszt betöltésére beérkezett egyetlen pályázati anyagot, Freivogel Gáborét, aki elfoglalhatja a székét – úgy hat hónapra.
A még betöltetlen két posztra a hiányzó vezetőket a polgármester jelöli ki. Tasnádi döntésének értelmében Kiss Tibor, a helyi hulladékgazdálkodási cég éléről – gyakorlatilag másodállásban – lesz általános igazgató, a művészeti posztra pedig – Hiller István tárcavezető javaslatára – Méhes Márton kerül.
Alig két hónap telik el, az EKF ismét viharba kerül. Távozik az a Tarrósy István is, aki Takáts mellett, a kezdetek óta szintén az egyik lelke volt a programnak. Lemondását többek közt azzal indokolja, hogy az EKF irányítási struktúrájában nincsenek tisztázva a felelősségek és a kompetenciák. Ám indokai között szerepel az is, hogy az EKF-be egy olyan szereplő, a Hungarofest Kht. is belépett, amely a kormány közvetlen felügyelete alatt áll. Mindennek előzménye, hogy 2006 utolsó hónapjában a város vezetői aláírták a kormánnyal azt a szerződést is, amely szerint kilencmilliárdot lehet elkölteni az EKF kulturális programjaira. A kormány részéről az EKF-fel ekkor kerül kapcsolatba a már említett Hungorfest Kht., amely a keretösszegből 1,3 milliárdot kezel majd, s a pénzt állítólag hazai és nemzetközi marketingcélokra költi el. Valójában Pécs összesen 2,3 milliárdot kap, a többit pedig szponzori, illetve saját bevételekből kell előteremtenie.
A város viszont még a beruházások önerejét sem tudja biztosítani, ezért az Európai Beruházási Banktól kölcsön felvételét tervezi: a keretösszeg mintegy tízmilliárd forint.
Személyi változások és
a fenntarthatóság mindenekfelett
A korábbi, az EKF vezetési struktúráját megújító intézkedések ellenére továbbra is személyi kérdések uralták és uralják az EKF-felkészülést mind a mai napig. Az elmúlt nyáron újabb két igazgató vette kalapját. Kiss Tibor rengeteg munkájára hivatkozva kérte a felmentést, az ő távozásánál azonban botrányosabb volt Freivogel Gábornak, a projekt építészeti direktorának menesztése, aki egy nyilatkozatában a város irányítását rémálomnak nevezte. Az önkormányzat vezetői végül pontokba szedték Freivogel mulasztásait, s egy botrányos közgyűlésen menesztették is legott.
Az általános főigazgatói pozícióban Kiss Tibort Mészáros András, az egyik dohányipari vállalat kormányzati kapcsolatokért felelős szakember követte Pécsett. Mészáros első intézkedéseinek egyike volt, hogy átvilágította a céget. Ennek során 2007 szeptemberére kiderült, hogy a Pécs2010 Menedzsment Központ Kht.-nak az előzetes kötelezettségvállalásokkal s a már megkötött szerződésekkel együtt nem maradt pénzügyi mozgástere – azaz kimerült a kassza. A menedzsment központ így a 2007-re előirányzott 380 milliós költségvetésén felül újabb, közel 160 milliós támogatást igényelt az önkormányzattól. A közgyűlés több fordulóban ugyan, de ebből közel száztízmilliót meg is szavazott.
Az ügy kapcsán októberben Gonda Tibor alpolgármester éles konfliktusba került Mészárossal, aki nem volt hajlandó a nyilvánosság előtt beszámolni a kht.-nál dolgozók fizetéséről.
Tasnádi Péter polgármester pedig a balul elsült expó center építkezésén okulva, egyre többször hangsúlyozta, egyetlen olyan beruházást sem támogat, amelynek 2010 utáni fenntartása terhet ró a városra.
Ezzel szemben Takáts Józsefnek – 2006-ban távozott főigazgatónak –, a megyei napilapban megjelent olvasói leveléből kiviláglik, hogy a korábban a kormánnyal kötött szerződésben szerepel egy olyan pont is, amely szerint a kabinet megvizsgálja a létrejövő új, országos és nemzetközi hatókörű kulturális intézmények 2010-et követő fenntartásának, a központi résztámogatás arányának és formájának kérdéseit, s mindehhez egy szakértői munkacsoportot is felállít. Ez utóbbi pontnak érvényesítése elemi érdeke lenne Pécsnek, a polgármester szerint erről a szándékukról továbbra sem tettek le. De a történethez hozzátartozik az is, hogy Méhes Márton, a művészeti vezető novemberi távozása kapcsán Tasnádi Péternek igencsak meggyengült az érdekérvényesítő ereje, hiszen a volt direktor Hiller István támogatottja volt.
Hiller kontra pécsi vezetés
A legutóbbi, újabb botrányt kiváltó lemondás hátterében a Mészáros és Méhes között húzódó feszültség állt, de a politika „erőszakosságát” jól jellemzi az is – ahogy erről Méhes Márton egy közelmúltban lezajlott fórumon is beszámolt –, hogy az elméletileg független szakembernek megtiltották, hogy nyilatkozzon – bár ehhez ő nem tartotta magát. Az továbbra is bizonytalan, hogy a több mint egy hónapja lemondott művészeti vezető helyére érkezik-e valaki, eddig ugyanis több szakember is visszautasította a felkérést. Méhes távozása tehát nemcsak a program irányításában okozott zavart, de felborította a város és a kormány közötti erőviszonyokat is.
Lapunk szocialista forrásból úgy értesült, hogy a pécsi polgármester hiába kapott helyet a parlamentben azzal, hogy az egyik alpolgármestere átadta neki mandátumát, alig talált kapcsolatot a koalíció befolyásos embereihez, Méhes lemondásával pedig talán egyetlen patrónusát, Hiller Istvánt is elveszthette. Így – állítják a forrásaink – nem véletlen az sem, hogy a miniszter már kormánybiztos kinevezését is fontolóra vette.
Hogy az EKF-történet még kerekebb legyen, legutóbb már azt a háromszázhúszmillió forint közpénzből elkészült tanulmányt is titkosították, amely a teljes, közel 41 milliárdos program megvalósíthatóságát, fenntarthatóságát elemzi. Ráadásul városházi információnk szerint Tasnádi intézkedésével nemcsak az ellenzék, de saját párttársai sem értettek egyet.
Mindezek után – a Magyar Rádió információ szerint – Tasnádi feljelentette a Pécsi Újság.hu nevű helyi hírportált, amely ellenszegülve a titkosítási szándéknak a zárt ülésről közölt kiszivárgott információkat.
A titkosított testületi ülésről végül csak egy anyag készült, amelyben a projektek korábban is ismert paramétereit hozták nyilvánosságra.
A 2010-re felhúzandó épületek ütemtervei jelentősen módosultak, hiszen míg hat-hét hónapja a legtöbb beruházás kezdési idejét még 2008 tavaszára időzítették, addig ezeket immáron novemberre tették át.
Gabriel
A viharok miatt az egész országra kiadták a figyelmeztetést csütörtökre + videó
