Kiszámíthatatlanság és bürokrácia

Sem az adórendszer áttekinthetetlenségében, sem az ehhez fűződő bürokrácia túlburjánzásában, sem pedig az adóváltoztatások kiszámíthatatlanságában nem látnak javulást 2009-re szakértők. Miközben az évek óta tartó ötletelés és az ígéretek ellenére még ma is 53- féle elvonás formájában fizetjük a közterheket, a versenyképességi mutatóink egyre jobban romlanak.

2008. 01. 26. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Gyakorlatilag 2001 óta tart az adóreformmal kapcsolatos elképzelésekkel történő „hülyéskedés és ötletelés” – jelentette ki Kupa Mihály egykori pénzügyminiszter a köztelevízió tegnap reggeli adásában, ahol hangsúlyozta: a különböző elképzeléseket 2006–2007-ben „felhabosította a kormány”, elsősorban az erősen megnövekedett adóelvonási szint miatt. Kupa leszögezte: nem nevezhető reformnak például az áfa emelése, miközben a versenyképesség érdekében többek között a „nagyon magas” szolidaritási adó leemelésével lehetne javítani.
– A versenyképességi kerekasztal egyértelműen felsorolta, hogy ebben a kérdésben nemcsak az adókról van szó, hanem az egész szabályozásról, a korrupcióról és a kiszámíthatóságról is – mondta a közgazdász, hozzátéve, hogy jelenleg „még a kormányon belül sem tudják, hogy mit akarnak az adórendszerrel”. Kupa szerint további probléma, hogy a források csökkentésével és a megnövekedett feladathalmaz szabályozatlanságával „csak lepusztítják az önkormányzatokat”.
– Jelenleg 53-féle elvonás van Magyarországon, a legtöbb ember nincs is tisztában mindegyikkel, mert egy részük láthatatlan – mondta a közgazdász, aki példaként az innovációs járulékok adóit hozta fel, amelyek nyomán a Richter gyógyszergyár inkább Indiába tette át fejlesztéseinek egy részét, mert „a leginnovatívabb iparágakat nyomjuk agyon”. Kupa Mihályhoz hasonlóan Csaba László, a Közép-európai Egyetem (CEU) professzora sem lát esélyt a 2009-es adóreformra, mert a sok változatra „a választ senki sem tudja, vagy aki tudja, az hallgat”. A közgazdász szerint a közterhek mérséklésére és áttekinthetőbbé tételére van szükség ahhoz, hogy az adófizetési hajlandóság növekedhessen.
Csaba elmondta: az átalakításokat érintő nagy nekibuzdulást 2006 őszén a politikai felfordulás maga alá temette, s jelenleg csak „a képzelet szárnyal szabadon”.
– Amíg az állam újraelosztó szerepe lényegesen nem csökken, addig jelentős reformot sem lehet csinálni – tette hozzá a CEU tanára.
Nem lát reális esélyt az adóreformra Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője sem, aki szerint egy igazi reform az adórendszer logikájában történő lépéssorozatot jelentene. Jelentős adócsökkentés a konvergenciaprogrammal sem fér össze, melyben mindössze 100-150 milliárd forintnyi adómérséklést terveztek be 2009-re, ám ez szakértők szerint csak csepp a tengerben. A makrogazdasági adatokat kozmetikázhatja, hogy a majdani GDP-növekedésnek az exportra és a beruházások későbbi fellendülésére eső része nem adógeneráló, vagyis a bruttó hazai össztermékhez viszonyított adóprés ezért nem lesz magasabb. Az adóelképzelésekkel kapcsolatos mostani vázlatkiszivárogtatásokat elemzők – reális alapok híján – megalapozatlannak tartják, mert jórészt kommunikációs célokat szolgálnak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.