Krízishelyzetben a büntetés-végrehajtás

A tárca ismeri és folyamatosan orvosolja a büntetés-végrehajtásban kialakult áldatlan állapotokat, áll Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter válaszában, amelyet Répássy Róbert fideszes politikus kérdéseire írt. A miniszter szerint nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot a közalkalmazottak bevonása a szolgálatba, valamint az, hogy akad olyan börtön, amelyre éjjelente egyetlen őr vigyáz.

Az utóbbi tíz év börtönbotrányai.
1997. február: Kovács Vilmos a martonvásári börtönből fegyveresek segítségével menekült el.
1999. június: A Gyorskocsi utcai rendőrségi épületből oldott kereket Ambrus Attila, a „whiskys rabló”.
2000. szeptember: Brezovszki Sándor és Zsiga Csaba szökött meg a váci fegyházból.
2001. augusztus: a kecskeméti börtönből tűnt el egy katonai szökésért elítélt rab.
2002. március: a gyilkossággal gyanúsított Nógrádi Ádám szökést kísérelt meg, amikor Kecskeméten a rendőrségi fogdából szállították át a bv-intézetbe.
2002. június: a szekszárdi rendőr-főkapitányságról szökött meg Virág Tibor.
2004. december: Sopronkőhidáról egy román állampolgárságú elítélt tűnt el.
2005. február: Márianosztrán a rabok közt kitört verekedésben életét vesztette egy elítélt.
2005. május: a szegedi Csillagbörtönből szökött meg egy fogvatartott.
2005. december: Cs. Ferencet felkötötték társai a sándorházai börtön egyik zárkájában.
2006. január: a Maglódi úti bv-intézet külső munkahelyéről szökött meg egy rab.
2006. december: megszökött Tamás Imre Zoltán a Gyorskocsi utcából, keresése óriási káoszt okozott a fővárosban.
2007. július: a móri vérengzés egyik gyanúsítottja, N. László akasztotta föl magát egy seprűre a Venyige utcai bv-intézetben.
2007. október: a tököli fiatalkorúak börtönében öngyilkos lett egy rab.

Csere László vezérőrnagy, a büntetés-végrehajtás (bv) országos parancsnoka rendkívül aggasztó képet festett a honi börtönökben uralkodó állapotokról az Országgyűlés alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának novemberi ülésén. A parancsnok elmondta: az alacsony fizetések és az őrzési pótlékok hiánya miatt nem tudják betölteni az állásokat, állandó a fluktuáció, az álláshelyek feltöltöttsége csak nyolcvanszázalékos. Az utóbbi időben nem ritka, hogy közalkalmazottak is részt vesznek az őrzésben, mert különben képtelenek lennének a szolgálatot másképp kiállítani, ám így is van olyan börtön az országban, ahol éjszaka az egész objektumot mindössze egyetlen őr vigyázza. Ezek után már nem meglepő, ha a fegyelmi helyzet is kritikus.
Répássy Róbert fideszes képviselő szerint a kialakult helyzet nemzetbiztonsági kockázatot jelent, ezért kérdést intézett Takács Alberthez: a tárca vezetője tudott-e a kialakult állapotokról, s ha igen, miért nem tárta azt az Országgyűlés elé. Kíváncsi arra is, a miniszter kezdeményezte-e a büntetés-végrehajtás rendkívüli gyorssegélyben részesítését, illetve miképp kívánja a büntetés-végrehajtásban kialakult helyzetet megoldani. Répássy Róbertnek a bv-ben kialakult anomáliákkal kapcsolatos aggályait csak részben erősítette meg a tárcavezető. A reagálásból ugyanis kiderül, a pénzügyi és létszámgondokat elismeri ugyan a tárca vezetője, azonban Takács Albert öszszességében úgy ítélte meg: „a bv egyáltalán nincs különleges helyzetben”, és nem igényel rendkívüli támogatást.
A miniszter válaszában kitért rá: a problémával folyamatosan foglalkoznak, s – mint írta – 2007-ben már eredményeket is elértek. Takács Albert szerint a bv legsúlyosabb pénzügyi gondjait az év folyamán orvosolták, ugyanakkor elismerte, több börtönben valóban egyetlen fegyveres őr vigyázza a foglyokat. „A büntetés-végrehajtási szervezet személyi állománya szakszerű munkájának köszönhetően sem régebben, sem a közelmúltban nem történt olyan rendkívüli esemény, ami nemzetbiztonsági kockázatot jelentett volna” – áll Takács Albert válaszában (keretes írásunk némiképp ellentmond a miniszteri állításnak – a szerk.). A miniszter a helyzet megoldását az alternatív büntetési formák bevezetésében látja.
Répássy Róbert, a Fidesz frakcióigazgatója szerint régen volt a büntetés-végrehajtásnak megtartó ereje, mára azonban oda a szakma presztízse, a rendőrség elszívja a munkaerőt a bv-től. Az ellenzéki politikus ezért javasolni fogja a parlament honvédelmi és rendészeti, valamint az alkotmányügyi bizottságának, hogy februárban foglalkozzon a bv helyzetével. – Van tennivalója a törvényhozásnak, a legfontosabb feladatnak azt tartom, hogy egységesítsük a rendvédelmi és a bv-szervek szabályzatát, hogy a nagyjából egyforma súlyú szervezetek azonos elbírálás alá essenek – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Répássy Róbert.
A frakcióigazgató hozzátette: ki kell küszöbölni a rendőrség elszívó hatását, kérdés, megoldható-e mindez abból a pénzből, amit a költségvetéstől kapott 2008-ra az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium.
A fideszes politikus sietett leszögezni: semmiképpen sem a liberálisok által preferált alternatív büntetések bevezetése lenne a járható út (amely szerint nem a rendelkezésre álló pénz kevés, hanem a börtönlakó a sok, ezért hét végi büntetéssel, közmunkával kell sújtani az elítélteket), mert a börtöngondokat nem lehet ezzel orvosolni. A kettőnek ugyanis nincs köze egymáshoz, hiszen a létszámhiány fiskális probléma. – Nem a rabok jólétére szeretnénk több pénz költeni, hanem az objektumok személyzetének bérezésére, hiszen nehéz úgy megőrizni az etikai tartást, ha kuncog a fillér az őrök zsebében – tett hozzá Répássy Róbert, aki szerint a kialakult helyzetben a rabok több börtönben kedvezményeket vesznek maguknak, ami a korrupció melegágya.