Leleplező adatok várhatók

A tavalyi „annus horribilis”, vagyis a szörnyű esztendő úgy tűnik, nem zárult le december utolsó napjával a pénzintézetek számára. A hitelválság hatására kialakult bizalmatlanságot és tőkehiányt ugyanis csak fokozzák a legnagyobb bankok e héten nyilvánosságra kerülő dollármilliárdos veszteségei. A legutóbbi negyedévben odakint leírt több mint 40 milliárd dollár a befektetőket idehaza is óvatosabbá teszi.

Az amerikai bankok jelzálogpiaci befektetéseken elszenvedett veszteségei még a legpesszimistább várakozásokat is alulmúlták, a bankóriások által leírt veszteségek néhány hónap alatt még a 40 milliárd dollárt is meghaladhatják – írta a tegnapi Financial Times. E tekintetben kétségkívül élen áll a világ vezető hitelintézeteként számon tartott Citigroup: a CNBC gazdasági televízió értesülései szerint a banknál 24 milliárd dollár folyt el eddig a felelőtlen tőkekihelyezések következtében. Az USA harmadik legnagyobb értékpapír-kibocsátó cége, a Merrill Lynch 2007 utolsó negyedévében közel 10 milliárdot vesztett, de a Financial Times szerint ennek akár a dupláját is bejelentheti csütörtökön a pénzintézet.
A Morgan Stanley eddig 9,4 milliárd dolláros értékvesztést ismert el a jelzálogpiaci válság miatt, de a kétes követelések átcsomagolása és felminősítése miatt szétterített kockázat sok kárt okozott az európai bankoknak is. A Deutsche Bank már tavaly több mint 4 milliárd dolláros, a svájci UBS 3,3 milliárd dolláros, míg a londoni Barclays kétmilliárd dolláros leírást közölt. A bizalomhiány következtében fellépő bizalmatlanság negatívan befolyásolja a nemzetközi tőzsdéket is, amelyek ingadozásai nem tesznek jót a befektetői hangulatnak.
– Az amerikai részvényindexek nagyon vegyesen teljesítenek, a kilengések az év első felében szinte teljesen biztosra vehetők – nyilatkozta lapunknak Blahó Levente, a Raiffeissen Bank részvényelemzője, aki szerint az ingadozások az európai tőzsdékre is rányomják a bélyegüket, de az amerikainál jóval szerényebb mértékben. A hazai tőzsdék kiszolgáltatottsága a hitelválság iránt ugyan kisebb, de az a tény, hogy a részvények közel háromnegyede külföldi kézben van, a kockázat begyűrűzésének esélyét növelheti – tette hozzá. Az elemző szerint a befektetők ebben a helyzetben inkább a biztosabb alapokat és az állampapírokat választják.
– Sok veszteség érte a nemzetközi bankrendszereket, de a legnagyobb probléma továbbra is a bizonytalanság marad: nem lehet ugyanis tudni, hogy melyik pénzintézet, milyen mértékű kétes követelést birtokol – mondta lapunknak Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzője. A közgazdász hangsúlyozta: a magyar bankok nincsenek közvetlenül kitéve a kockázatos hiteleknek, de a külföldi fizetési nehézségek miatt nehezebben és drágábban juthatnak devizaforrásokhoz, mint korábban, a pluszköltségek egy részét pedig később átháríthatják ügyfeleikre.