Még nem aggódik a jegybank

Nem érződik még Magyarországon túlságosan az amerikai jelzálogpiacról kiinduló válság, de a jegybank azért fokozottan figyeli, mi történik a tengerentúlon – olvasható a Magyar Nemzeti Bank negyedéves jelentésében. A szakértők szerint újabb bankokról derülhet ki, hogy veszteségesek lesznek, mert szigorodtak az amerikai számviteli és nyilvánosságra hozatali szabályok.

Erdősi Csaba
2008. 01. 25. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egyelőre nem okozott túl nagy bajt Magyarországon az amerikai jelzáloghitel-piacról kiinduló pénzügyi válság – áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap kiadott negyedéves jelentésében. A jegybank úgy látja, hogy a válság nem okozott olyan erőteljes, azonnali hatásokat a bankközi pénzpiacokon, illetve a hitelintézetek esetében, ami hatósági beavatkozást igényelt volna.
A jelentés szerint az elemzők többsége egyetért azzal, hogy a pénzpiaci turbulencia folytatódik, illetve elképzelhető, hogy mélyülni fog a jövőben, s a jegybank várakozásai szerint is több bankról derülhet még ki az előttünk álló időszakban, hogy likviditási problémái vannak. Ez elsősorban az Egyesült Államokban várható, ahol a számviteli és nyilvánosságra hozatali szabályokat jelentősen megszigorították. Emiatt olyan veszteségeket ismerhetnek el a pénzintézetek, amiket eddig sikerült elrejteniük, vagy ahogy a jelentés fogalmaz: a még „nem publikált veszteségek további beismerése valószínűsíthető a közeljövőben”.
Bár baj egyelőre nincs tehát idehaza, a jegybank ígérete szerint azért fokozott figyelemmel kísérik majd, mi történik Amerikában. A pénzügyi stabilitási bizottság szokásos negyedéves ülésén a Pénzügyminisztérium, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, valamint az MNB képviselői a pénzügyi stabilitással kapcsolatos aktuális kérdések áttekintése, a kockázatok értékelése során külön foglalkoznak majd az amerikai jelzálogpiaci válság tanulságaival.
Az eddig napvilágra került problémák valóban nem teljes körűek, mégis szinte pánikot okoztak világszerte. A válságot még az olyan óriások is megsínylették, mint a Citigroup, amely első ízben lett veszteséges a tavalyi negyedik negyedben a bank 1998-as alapítása óta. A pénzintézetcsoport a jelzáloghitel-válság, valamint egyéb kockázatos hitelek miatt 18,1 milliárd dollárt volt kénytelen leírni a távirati iroda híradása szerint. A legnagyobb amerikai bank adózás utáni vesztesége így 9,83 milliárd dollárt, részvényenként 1,99 dollárt tett ki, míg egy évvel korábban a bank még nyereséges volt: az adózott eredmény 5,13 milliárd dollárt, részvényenként 1,03 dollárt tett ki. Elemzők papíronként 1,01 dolláros veszteséget vártak. A bank 41 százalékkal csökkentette a negyedéves osztalékot: 54 centről 32-re. A Citigroup tegnap azt is közölte, hogy a bank 14,5 milliárd dolláros tőkeinjekciót kap elsőbbségi átváltható kötvények formájában.

Kevesebb a hamis ezres. A Magyar Nemzeti Bank szakértői 2007 negyedik negyedévében 722 darab, forgalomból lefoglalt forintbankjegy-hamisítványt vizsgáltak meg. A helyzet jóval kedvezőbb, mint a harmadik negyedévben volt, amikor 3727 darab hamisítványt foglaltak le. A jelentős csökkenés annak köszönhető, hogy kivonták a régi 1000 forintosokat. (MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.