Nyolc százalék volt az infláció

Elérte a nyolc százalékot a tavalyi infláció, az átlagos drágulás mértéke így csaknem két százalékponttal lett magasabb a kormány által tervezettnél. A megszorítások a nyugdíjasokat érintették a legrosszabbul: esetükben a pénzromlás 10,7 százalékos volt. Az idei inflációs kilátások folyamatosan romlanak, a legfrissebb előrejelzések már hat százalék körüli drágulással számolnak.

Átlagosan nyolc százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak tavaly, mint egy évvel korábban – tette közzé tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A decemberi pénzromlási ütem az előzetes várakozásoknál rosszabb, 7,4 százalék lett.
Tavaly az infláció elsősorban a megszorítások, illetve az átlagos pénzromlást jelentősen meghaladó hatósági áremelések miatt ugrott meg, ehhez járult hozzá később az élelmiszerek és az üzemanyagok drágulásának hatása. A decemberi adatok szerint az élelmiszerekért 12 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy évvel korábban. Az alapélelmiszerek még ennél is nagyobb mértékben drágultak: a liszt például 56,4, az étolaj 40,2, a kenyér pedig 22 százalékkal került többe, mint tavaly decemberben.
A legnagyobb mértékben a háztartásienergia-árak emelkedtek: a távfűtésért 31,3, míg a vezetékes gázért 17,8 százalékkal kell többet fizetni.
A megszorítások a legnagyobb mértékben az időskorúakat sújtották, esetükben a pénzromlás mértéke elérte a 10,7 százalékot. Ez azt jelenti, hogy az időskorúak jövedelme tavaly csaknem 4 százalékot veszített értékéből. A megugró nyugdíjasinflációt főként az magyarázza, hogy az időskorúak az átlagosnál többet költenek lakásfenntartásra, élelmiszerre és egészségügyi szolgáltatásra. A kimutatás szerint a gyógyszerekért például 17,3 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy évvel korábban.
*
A medicinák áremelkedési üteme azt jelzi, hogy a kormányzat által folyamatosan hangoztatott gyógyszerárcsökkenés nem következett be, sőt a drágulás tavaly még jelentősen fel is gyorsult. Az inflációs kilátások ebben az évben sem biztatók. A lapunknak nyilatkozó közgazdászok irreálisnak tartják a konvergenciaprogramban szereplő 4,5 százalékos pénzromlási ütemet, s a jövő évi célok körül is komoly kockázatot látnak. Soós Lőrinc közgazdász szerint az újabb központi áremelések és az élelmiszerek várható drágulása miatt ebben az évben átlagosan 6–6,5 százalék közötti fogyasztóiár-emelkedésre lehet számítani.
Hasonló aggályokat fogalmazott meg Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője, aki úgy vélte, nyáron két számjegyű lakosságigázár-emelkedés várható, s a többi hatósági áremelés is jelentősen meghaladja majd az átlagos infláció ütemét. Az MTI-nek nyilatkozó londoni elemzők arra hívták fel a figyelmet, hogy a Magyar Nemzeti Bank várhatóan még hónapokig nem lesz abban a helyzetben, hogy folytathassa a pénzügy-politikai enyhítést, azzal együtt sem, hogy az infláció ebben a hónapban már lassulni kezd. A Fidesz szerint az elszabadult infláció fő oka az élelmiszer- és az energiaárak jelentős drágulása mellett a kormány drasztikus adóemelése és alkalmatlan gazdaságpolitikája, amelyet a gazdaság szereplői kockázati felárral ellensúlyoznak.

Ismét értékel az Európai Bizottság. Jövő szerdán teszi közzé legfrissebb értékelését a magyar konvergenciaprogram teljesítéséről az Európai Bizottság. A mostani jelentés a szokásos éves kontrollt jelenti, az eddigi konvergenciaprogramok erősen hiányos teljesítése miatt azonban hazánkat továbbra is félévente veszik górcső alá. Ugyanis Magyarország az egyetlen, amely az államháztartási hiányra, az államadósságra, az inflációra és a kamatokra vonatkozó euróbevezetési követelmények közül egyet sem teljesít.