Évek óta aggasztóan magas a közlekedési balesetek száma hazánkban – 1200-1300 ember hal meg közúton –, a helyzetet nem orvosolták az eddigi óvatos intézkedések. Hiába kaptak büntető-, hivatalosan előéleti pontokat a járművezetők, mindössze néhány száz jogosítványt vontak be emiatt, újabb vizsgára pedig szinte senkit nem köteleztek. Nyilvánvalóvá vált, hogy következetes, szigorú és komplex lépésekre van szükség. A parlament december közepén szavazta meg a jogszabály-módosításokat. Pausz Ferenc közlekedésbiztonsági szakértő, az Országos Baleset-megelőzési Bizottság (OBB) egykori ügyvezető elnöke kérdésünkre elmondta: egyeztették velük a tervezett módosításokat, ugyanakkor ők már 2001-ben javasolták a büntetőpontok szigorúbb kiszabását. Ehhez képest csak évek alatt nőtt egy-két ponttal a szabálysértésekért kapható felső határ. A szakember szerint az idén életbe lépett változások hatásosak lesznek, hiszen akár három „tetten ért” szabálytalansággal veszélybe kerülhet a jogosítvány, így egy-két év alatt a közlekedési morál is javulhat. Tartós eredményt csak úgy lehet elérni, ha a szigorú bírságoláshoz folyamatos rendőri ellenőrzés, rendszeres sebességmérés járul, de az oktatás, utánképzés is reformokra szorul. Pausz hangsúlyozta: fontos, hogy a vezetőket ne csak negatív, hanem pozitív megerősítések is érjék, azaz díjazzák, ha valaki körültekintően, balesetmentesen vezet.
Mostantól kilenc pont jár közlekedési bűncselekményért, a szabálysértésekért pedig súlyosságuktól függően 1–5 ponttal felelnek a járművezetők, és kettőről három évre hosszabbodik az elévülési idő. Kondorosi Ferenc kormánybiztos egy múlt év végi tájékoztatón elmondta: az előzetesen elvégzett hatásvizsgálatok azt prognosztizálják, hogy idén akár 3500-5000 jogosítványt is bevonhatnak. A közlekedési morál érdemi javulását július– augusztusra várják, ekkorra gyűlhet össze annyi büntetőpont, ami miatt a többszörös szabályszegők elveszítik vezetői engedélyüket. A tervezettnél enyhébb formában ugyan, de életbe lép az objektív felelősség elve is. Eredetileg minden üzembentartónak felelnie kellett volna a szabálysértésekért, akkor is, ha nem ő vezette a járművet. Szakmai és politikai nyomásra végül ezt úgy módosították, hogy az üzembentartót csak akkor büntetik, ha nem tudja bizonyítani: nem ő vezette a kocsit. Tehát ha készült szabályos kölcsönadási okirat vagy bejelentették a lopást, nem büntethető az üzemeltető. Ha viszont a használótól nem lehet behajtani a 30-300 ezer forintos bírságot, végül a tulajdonosnak kell a pénztárcájába nyúlnia. Az objektív felelősség elve már életbe lépett, de csak május 1-jétől élesedik. Addig az üzembentartók csak értesítést kapnak arról, mennyit kellene fizetniük az adott szabálysértés után.
Németország: a bevándorlók fele elutasítja a munkát
