Túl erős volt a címvédő

Ha női kézilabda-válogatottunkat az a kritika érte, hogy nem mérte magát igazán komoly vetélytársakhoz a decemberi vb előtt, akkor a fiúk felkészülési programja a jövő csütörtökön kezdődő norvégiai Eb-re maga a tökély. Csapatunk ugyanis szombaton Toulouse-ban, tegnap pedig már Miskolcon csapott össze a címvédő Franciaországgal. Az előkelő vendéget csak a lelátón fogadta a kötelező tisztelet – csordultig telt ház és a bemutatásnál az udvariasnál valamivel hevesebb taps –, együttesünk a pályán vissza akart vágni a két nappal korábbi 27-25-ös vereségért.
A szándék azonban ezúttal is egyszerűbb volt a tettnél, mert ugyan a franciákon is érződött még, hogy térdig járnak a munkában, de ha egy-egy akció erejéig felpörgették a ritmust, azt alig lehetett követni. A magyar védelem kezdetben legalább az átlövéseket blokkolta hatékonyan, de az idő előrehaladtával azok egyre könnyebben hatoltak át a falon, a másik oldalon ráadásul a világ legjobbjának tartott kapus, Omeyer állt a gólvonalon, és ha ő véd, bizony a tiszta ziccer fogalmát is át kell néha értékelni.
A félidőbeli 16-11-es hátrány a hazai győzelmet illetően nem sok illúziót hagyott, és tovább nehezítette a helyzetet, hogy az első játékrész derekán Nagy László, a másodikban Fazekas Nándor hagyta el sérülés miatt a pályát. Előbbinek egy ütés nyomán vérömleny keletkezett a vádlijában, utóbbinak kifordult a bokája. A közönség hangulatát az is lelombozta, hogy a 44. percre tízgólosra (26-16) nőtt a differencia, de néhány villanással a 55. percre sikerült 30-25-re visszakapaszkodni, a 33-29-es végeredmény pedig igazán elviselhető. Még akkor is, ha a mérkőzés egyes szakaszaiban megtapasztalhattuk, milyen az, ha „tempót fog” az Eb-címvédő.
Két pihenőnapot követően a magyar válogatott csütörtökön máris elutazik Norvégiába, ahol Izland, Portugália és a házigazda elleni négyes tornán folytatja és egyben zárja a közvetlen felkészülést. A vetélytársak erejére tehát a továbbiakban sem lehet panasz.