Több tucat ügyész jelent meg tegnap a Samsung dél-koreai vállalatcsoport szöuli székházának stratégiai tervező irodájában, miután a cég egyik volt vezető jogásza azt állította, hogy a Samsung 215 millió dollár értékű titkos pénzalapot hozott létre befolyásos állami tisztségviselők megvesztegetésére. Egy nappal korábban Lee Kun-hee, a Samsung elnöke és hét másik cégvezető irodáját kutatták át. Egész sor dokumentumot foglaltak le, részleteket azonban egyelőre nem közöltek – adta hírül az AP.
Kim Yong-chul, a lavinát még novemberben elindító jogász – korábban maga is ügyész volt – azt is állította, hogy a titkos pénzalap más célt is szolgált: az elnök felesége abból vásárolt értékes művészeti alkotásokat a cég Leeum nevű múzeumának. A jogász szerint a Samsung titkos pénzalapjából vette meg egy szöuli galéria vezetője Roy Lichtenstein Happy Tears (Boldog könnyek) című képét is, amely a Christie’s aukciósház New York-i árverésén 7,1 millió dollárért (1,2 milliárd forintért) kelt el 2002-ben.
A nemzetgyűlés korábban független vizsgálatot rendelt el az ügyben, a Samsung azonban alaptalannak mondta a vádakat. A szóvivő közölte, sem a Samsung művészeti múzeumának, sem Lee Kun-hee elnök feleségének nem volt köze a Lichtenstein-kép megvásárlásához, az asszony a műkincseket saját pénzéből vette. Az óriási dél-koreai ipari vállalatcsoportokat érintő botrányok sorában nem ez az első. Gyakran felvetődik, hogy befolyásolják a kormányzati döntéseket, kétes eszközökkel jutnak támogatásokhoz és megkerülik az adószabályokat. Lee Kun-heet – más vezető üzletemberekkel együtt – már 1995-ben azzal vádolták, hogy megvesztegette Roh Tae-woot, a korábbi dél-koreai elnököt, s ezért 1996-ban kétévi – próbaidőre felfüggesztett – börtönre ítélték.
A Forbes magazin a Samsung 65 éves elnökét a világ 314. leggazdagabb embereként tartja számon. Vagyonát 2,9 milliárd dollárra (493 milliárd forintra) becsüli.
Ursula von der Leyen
Deutsch Tamás: Összenő ami összetartozik!
