A forintgyengülés okairól

A múlt héten hosszú idő óta először látványosan gyengült a hazai fizetőeszköz a nemzetközi piacokon. A dollárral szemben például a korábbi 170 forintos szintről több mint 10 forintot elmozdulva, hétfőn 183 forint feletti jegyzésekkel indult a bankközi kereskedelem, az euró esetében pedig átléptük a 265 forintos határt. A folyamatról megjelent elemzések a háttérben különböző okokat sejtenek. Ilyen például a kamatemelés kikényszerítése, a globális kockázatvállalási hajlandóság csökkenése, valamint a miniszterelnök és a pénzügyminiszter lemondásáról terjedő hírek.
A kamatemeléssel kapcsolatos hírek fő alapja az inflációs előrejelzések megalapozatlansága. A globális energia- és élelmiszerár-emelkedés hatásai begyűrűztek hazánk határain. Az infláció elleni leghatékonyabb fegyver pedig a kamatemelés. A kamatemelés kikényszerítése tehát reális törekvés. A globális kockázatvállalási hajlandóság visszaesése egyértelmű. Az amerikai recessziós félelmek erősödnek, a tőke tehát visszahúzódik, a likviditás csökken. A piacokon kevesebb a szabad pénz, tehát drágább a forrás.
A lemondásról terjedő híreknél kételyekre ad okot, hogy bár valóban megjelentek ilyen értesülések a piacokon, de a cáfolat után sem erősödött a forint. Ebből következik, hogy a hír ebben a formában nem igaz, bár a hét végén néhány politikus hevesen bizonygatta, hogy a kormány stabilitása a forint erősségének záloga. Ez általában igaz, de a mostani esetben nem.
A forint hosszú ideje tartó stabilitásának, úgy tűnik, egy időre vége.
A jövőre vonatkozóan – az év végéig bezárólag – az elemzői vélemények megosztottak. A forint–euró árfolyam év végi szintjére vonatkozóan 250–290 forintos becsléseket publikálnak. A kamatok tekintetében a közeljövőbeni 50 bázispontos emeléstől a második fél évben végrehajtott csökkentésig szóródnak az előrejelzések.
Röviden összefoglalva: a piacot a bizonytalanság uralja. Ez pedig egyet jelent: a kockázatvállalási hajlandóság, és ezáltal a likviditás nem növekszik. Az eladósodott átlagpolgár terhei – úgy kamat-, mint árfolyam-emelkedés miatt – emelkednek. Nő az inflációs nyomás, immáron nemcsak az alapanyag- és energiaárak magas szintje, hanem a forint gyengülése miatt is, ergo a fizetések és nyugdíjak reálértéke tovább morzsolódik. Szűk esztendő elé nézünk.