A lényeg: három húszas

Elfogadta az Európai Unió új, átfogó klímavédelmi programját és energiastratégiáját az Európai Bizottság. Ennek értelmében 2020-ig 20 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, és ugyanennyivel kell növelni a megújuló energiaforrások használatát – ami többek szerint nem megvalósítható. A program egy igazán lényeges elemében tér csak el a márciusi tervezettől: a nehézipari létesítmények ingyen juthatnak kibocsátási joghoz.

Heti három euróba, vagyis körülbelül 750 forintba kerül majd minden uniós állampolgárnak az új klímavédelmi program végrehajtása – jelentette ki tegnap José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament előtt, miközben ismertette a kidolgozott stratégiát a tagállamok képviselőinek.
Az új program túl sok elemében nem tér el a márciusban elkészített tervezettől. Legfőbb célkitűzése, hogy 2020-ra 20 százalékkal legyen alacsonyabb az 1990-es szinthez képest az üvegházhatású gázok kibocsátási értéke, valamint ugyanekkora mértékben emelkedjen a megújuló energiaforrások felhasználási aránya – ezért is nevezik „három húszas” tervnek. A régi tervezet szerint ugyanakkor 2013-tól a nehézipari egységeknek meg kellett volna vásárolniuk a károsanyag-kibocsátási jogot, ám a kész változat értelmében továbbra is ingyen juthatnak ehhez. Barroso ezt az európai versenyképesség fenntartásával indokolta. Ez volt ugyanis a szkeptikusok legfőbb kifogása az új program ellen, hiszen a távol-keleti országok – Kína vezérletével – nyíltan deklarálták, hogy nem kívánnak klímavédelmi lépéseket tenni, amíg a lakosság szociális problémáit nem orvosolják. A bizottság elnöke úgy véli, globális stratégiát kellene kidolgozni, hogy a zöldintézkedések ne a versenyképességtől függjenek. Az energiaterv kitér a bioüzemanyagok használatára is, amelyek részarányát 10 százalékra növelik. Barroso szerint ez segítené a kontinens energiafüggésének leküzdését, „hogy ne olyan államoknak legyünk kiszolgáltatva, amelyek nem a barátaink”.
A legnagyobb európai parlamenti pártok egyöntetűen támogatták az elkészült dokumentumot, a zöldek viszont számos kifogást emeltek ellene. Legfőbb érvük az volt, hogy a bioüzemanyagokba fektetett energiát inkább a szállítási politika kedvezőbbé tételére kellene fordítani. Emellett elhangzott olyan vélemény is, amely szerint a célkitűzések megvalósíthatatlanok, 1990 óta ugyanis mindössze 5 százalékkal sikerült lefaragni a tagállamok szén-dioxid-kibocsátását. A Fidesz európai néppárti delegációja – közleménye szerint – fenntartásokkal bár, de üdvözölte a stratégiát. Barsiné Pataky Etelka és Glattfelder Béla képviselők pozitívumként értékelték, hogy a tagállamok maguk határozhatják meg, miként kívánják elérni a kitűzött célokat. Ugyanakkor nem látják kidolgozottnak, hogy a klímavédelmi csomag milyen terheket ró a hazai vállalkozásokra és az energiaárakon keresztül a lakosságra.