A Mediciek fénykora

Hunyadi Mátyást ötszázötven évvel ezelőtt, 1458. január 24-én a Duna jegén emelte trónra a közakarat. Ehhez az évfordulóhoz kötődik a Reneszánsz éve Magyarországon című rendezvénysorozat, amely tegnap a Szépművészeti Múzeumban, A Mediciek fénykora – Élet és művészet a reneszánsz Firenzében című nagyszabású tárlat megnyitójával vette kezdetét.

Szabó Ernõ
2008. 02. 03. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Sok intézmény sok hónapos munkája révén nyílhat meg a kiállítás – hangsúlyozta a megnyitón a bemutató megvalósulására is igen nagy súlyt helyező Hiller István kulturális miniszter, akinek lelkesedése miatt ezúttal még az is megbocsátható talán, hogy következetesen Mátyás megkoronázását emlegette beszédében, noha arra csak uralkodása hatodik évében került sor. Itálián kívül Mátyás király volt az az uralkodó, akinek udvarában a reneszánsz művészete, kultúrája otthonra talált – hangzott el többször is, ezért, noha maga Mátyás soha nem járt Firenzében, s a kor egyik legjelentősebb itáliai uralkodója, mecénása, Lorenzo Il Magnifico sem járt Magyarországon, aligha lehetett volna jobb választás, mint az új művészet bölcsőjének számító Firenze és a város sorsát évszázadokon át meghatározó Medici család köré építeni az egy éven át tartó eseménysorozat nyitó kiállítását. Erre inspirál a múzeum épülete is, amelynek egyik legnagyszerűbb terét, a kiállításmegnyitó helyszínét is a reneszánsz stílusában alakították ki – ahogyan azt megnyitójában Baán László, az intézmény főigazgatója megemlítette.
Hogy a reneszánsz magyarországi jelenlétét, a magyar és az olasz kultúra érintkezési pontjainak fontosságát nem egyoldalúan ítéljük meg pozitívan, jól érzékelteti, hogy a legfontosabb firenzei és általában olaszországi múzeumok, kulturális intézmények egyhangúan támogatták a kiállítás megrendezését. Így születhetett meg a tárlat, amelyhez hasonló gazdagsággal Olaszországon kívül igen régen – vagy talán sohasem – mutatták be a firenzei quattrocento és cinquecento művészet-, kultúrtörténetét, hangsúlyozta Eugenio Gianni, Firenze polgármester-helyettese. Cristina Acidininek, a firenzei, Bruno Santinak, a velencei és Lucia Fornarni Schianchinak, a pármai és sienai múzeumok főintendánsainak a tárlat előkészítésében, a mintegy kétszáz műtárgyból álló összeállítás kialakításában a tárlat három olasz kurátorának, Monica Biettinek, Annamaria Giustinak és Maria Sframellinak, valamint Tátrai Vilmos művészettörténésznek van elévülhetetlen érdeme. A mintegy hatvan tárgy installálását a Contemporanea Progetti szakemberei szervezték meg, a középpontba a Medici család nagy jelentőségű tagjait és a korszak legkiemelkedőbb firenzei művészei, Botticelli, Leonardo da Vinci, Michelangelo, Raffaello műveit állítva. A kiállítást számos rendezvény kíséri, ezekről a közönség a www.mediciek.hu oldalon tájékozódhat.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.