Kirohanás a vereckei emlékmű ellen

Jó egy évtizede vár a megváltásra, illetve az ukrán politika jóindulatára a Keleti-Beszkidek és a Máramarosi-havasok közötti átjárót biztosító Vereckei-hágó talán legfenségesebb pontján torzó állapotában a millecentenáriumi emlékmű, amely Árpád honfoglaló seregeinek a Kárpát-medencébe történő bejövetelére emlékeztet.

Megálmodója, Kárpátalja egyik legjelentősebb szobrászművésze, Matl Péter – a környező népek népművészete közös motívumainak felhasználásával – egy meglehetősen bonyolult, többrétegű jelképrendszer, a hétágú virágforma és az azt tartó hatalmas kődarab által a hét magyar törzset és a vérszerződés kelyhét akarja szimbolizálni.
Nem oszlatták el az emlékmű sorsa körüli bizonytalanságot a legmagasabb szintű ukrán–magyar egyeztetések sem, jóllehet Sólyom László köztársasági elnököt tavaly Budapesten, alig tíz napja pedig Kárpátalján ukrán kollégája, Viktor Juscsenko teljes támogatásáról biztosította a kérdésben. A magyar államfő azon reményének is hangot adott, hogy bízik abban: az emlékművet már az idén az ukrán államfővel közösen fogják felavatni.
Közvetlenül a csúcstalálkozó előtt azonban ismét csak történt valami, amiről a köztársasági elnök nyilvánvalóan még nem tudhatott. Ülést tartott a megyei tanács, amely az idei esztendőre szóló költségvetés elfogadása után az egyéb kérdések között egy csomagban két határozati javaslatot tűzött napirendjére. Az előterjesztést megejtő Mihajlo Kicskovszkij elnök a magyar honfoglalási és az ugyancsak a Vereckei-hágóra tervezett szicsgárdistáknak (partizánoknak) állítandó emlékmű megépítéséhez kérte a képviselő-testület hozzájárulását. Az államfő nevéhez fűződő Mi Ukrajnánk több képviselője alatt viszont azonnal megmozdult nemcsak a szék, hanem a föld is. Az ukránság megaláztatásának, lelkületébe történő lehető legdurvább belegázolásnak minősítették a honfoglalási emlékmű befejezésének még a gondolatát is. A szavazás után azok örülhettek, akik nem támogatták a megyei tanács javaslatát. Ezt követően Ivan Baloga, a Mi Ukrajnánk megyei szervezetének és frakciójának vezetője ugyan megkísérelte jobb belátásra bírni frakciótársait, de eredménytelenül. A kieszközölt újabb szavazás sem változtatott a helyzeten. A szükséges 46 szavazat helyett újra csak 42 igenlő voks jött össze.
Brenzovics László, a megyei tanács és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke lapunknak elmondta, a megye negatív hozzáállása valójában semmit nem jelent, mivel az emlékmű engedélyeztetése, illetve elutasítása a volóci járási tanács kompetenciája, és a járási képviselő-testület az engedélyt már megadta. A megyei képviselők támogatása csupán egy politikai gesztus lett volna. Kedden ülésezett a magyar szervezetek és neves közéleti személyiségek részvételével a kijevi kulturális minisztérium által létrehozott bizottság, amely művészeti szempontból véleményezte és jóvá is hagyta Matl Péter emlékműtervét.