Nehezen fizetnek a biztosítók

Néhány napja elfogták azt a férfit, aki eljátszotta a halálát, majd hat évig bujkált, hogy hozzájusson több száz millió forintos életbiztosításához. Ám hiába nyilvánították 2003-ban holtnak, és zárta le a rendőrség a nyomozást 2006-ban, a biztosítók nem fizettek. Egy év telt el, amikor újabb információ birtokában a Nemzeti Nyomozó Iroda kézbe vette az ügyet. Vajon mi történt a két eljárás között, miért késleltették a biztosítók a kifizetést? A kárrendezés gyakran a becsületes ügyfelek esetében is sokáig húzódik.

A nemrég leleplezett, 253 millió forintos – kamatokkal mára félmilliárd forintra nőtt – biztosítási csalás ügyében úgy döntött a hat érintett biztosítótársaság, hogy nem kommentálják az esetet. Az Allianz Hungáriánál azt mondták: az ügy jelenlegi stádiumában a Nemzeti Nyomozó Irodát (NNI) kérdezzük. A Generali Providencia sajtószóvivőjétől annyit sikerült megtudnunk: ők csak töredéknyi összeggel érintettek, és a férfinak vélhetőleg korábban is voltak gyanúra okot adó ügyletei. Leszögezte: ügyfeleik 99 százaléka tisztességes, egyedi esetről van szó.
A. Z. R. 2000-ben és 2001-ben összesen hat társaságnál kötött kockázati élet- és baleset-, valamint utasbiztosítást. A görögországi Tolóban 2001 szeptemberében tűnt el szörfözés közben, és felesége tanúval bizonyította: balesetet szenvedett, majd elsüllyedt a tengerben. Az asszony hazatérve kezdeményezte férje halottá nyilvánítását, amiről az illetékes bíróság 2003 januárjában hozott határozatot. A biztosítók azonban fizetés helyett csalás gyanújával feljelentést tettek, de a Budapesti Rendőr-főkapitányság három év után, 2006 nyarán megszüntette az eljárást. Az NNI tavaly nyáron ismét nyomozást indított, miután újabb információt kaptak az ügyről, és november 4-én elfogták a bujkálót. Jelenleg összesen négy ember ellen folyik az ügyben eljárás. A férfit különösen nagy értékre elkövetett csalással, tanúskodó barátját és annak feleségét hamis tanúzással, illetve bűncselekmény elősegítésével, feleségét pedig kettős házasság bűntettével is gyanúsítják. Az asszony ugyanis 2005-ben újra férjhez ment, holott tudta, hogy A. Z. R. életben van.
Deme Tamás, az NNI életvédelmi osztályvezetője kérdésünkre elmondta: a baleset körülményeit rögzítő jegyzőkönyvnek volt olyan részlete, amely gyanúra adott okot. Az iratokban például annak az útlevélnek a száma szerepelt, amelynek eltűnését a férfi utazása előtt bejelentette. Azt azonban, hogy mi történt 2006 júniusa és 2007 júliusa között, vagyis az eljárások „szünetében”, nem tudta megmondani. Adódik tehát a kérdés, miért nem fizettek a biztosítók az első rendőrségi vizsgálat lezárulta után. Deme Tamás szerint nem kizárt, hogy a cégek saját belső vizsgálataikra hagyatkoztak, de ezt a kérdést az NNI nem vizsgálja. A magát halottnak tettető férfi, akinél egy hamis igazolványt is találtak, különösen nagy értékre elkövetett csalás, illetve annak kísérlete miatt akár öt–tíz év börtönbüntetést is kaphat. Enyhítő körülmény, hogy nem sikerült felvennie az összeget, de ennek beszámításáról a bíróság dönt.
A Magyar Biztosítók Országos Szövetsége életbiztosítási tagozatának vezetőjétől, Marczi Erikától megtudtuk: a biztosítók gyanúját vélhetőleg felkeltette, hogy a férfi az akkori hazai piaci átlagnál jóval magasabb, 50 millió forint feletti összegre kötött haláleseti biztosítást. Ráadásul 2003 előtt még nem tiltotta kormányrendelet, hogy a társaságok adatokat kérjenek egymástól egy-egy ügyben. Kétségtelen, hogy a holttest hiánya is nehezítette döntésüket. Vízbefúlásnál például a boncolási jegyzőkönyv is nagyban befolyásolhatja a kifizetést, hiszen nem mindegy, hogy például infarktus előzte-e meg a balesetet.
Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) szóvivője lapunknak kifejtette: a biztosítási törvény nem szab konkrét határidőt a kifizetésekre. Ha azonban a cég nem tudja helytállóan bizonyítani, miért nem fizet a szerződésben rögzített feltételek szerint, a kedvezményezett kártérítésért folyamodhat, vagy polgári peres úton kérhet kamatos jóvátételt.
A biztosítók a vitás ügyekben magánnyomozói eszközöket használhatnak, és ha alapos okuk van rá, késleltethetik a kárrendezést. Elegendő indok lehet, ha úgy ítélik meg: nincs meg minden információjuk a szabályos kifizetéshez.
A PSZÁF-hez is gyakran érkezik panasz a kárenyhítés elhúzódása miatt, de ezek többnyire a gépjármű-biztosítás területét érintik. Kockázati életbiztosítási ügyekben aránylag ritkán keresik meg őket.