Ingyen szeretnének részesedéshez jutni az önkormányzatok az öt hazai regionális vízi közműben, de amennyiben privatizációs eljárást írnak ki a cégekre, a jelenlegi szándékok szerint arra is beneveznek.
– Nehéz a helyzetünk, mert kevés az önkormányzatok pénze, de meg kell próbálni – fejtette ki lapunknak Knapp János Pál, Esztergom alpolgármestere. Ez a város indította el tavaly tavasszal azt a kezdeményezést, amely szerint azok az önkormányzatok, amelyek vízellátását a még állami kézben lévő társaságok biztosítják, átvennék a területükön szolgáltató cégek működtetését. Erre a megoldásra azután nyílt lehetőség, hogy az új vagyontörvény értelmében a regionális vízi közművek kikerültek a tartós állami tulajdonban tartandó vagyonelemek listájáról. Ugyanakkor pénzes vevők is jelentkeznének ezekre a szolgáltató cégekre, hiszen a Magyarországon jelen lévő multinacionális vízellátó társaságok el tudnának képzelni ilyen irányú terjeszkedést is. Knapp szerint az önkormányzatoknak akkor lehet esélyük, ha nem azonos feltételekkel kínálják majd eladásra az állami társaságok részvényeit, mivel a települések számára kötelező feladat a vízellátás, a magáncégek viszont a legmagasabb profit elérésére törekszenek.
– Ha már az állam kötelezi erre a feladatra az önkormányzatokat, akkor biztosítania kellene hozzá a megfelelő feltételeket is – mondta el lapunk kérdésére Bencze Izabella, a tavaly december 31-én megszűnt Kincstári Vagyoni Igazgatóság korábbi vezérigazgató-helyettese. Ő jelenleg az egyik érintett település vezetésének segít az ügyben. Úgy véli, maga a kezdeményezés fontos és életképes, ám az ingyenes átadást a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. akár visszautasíthatja azzal az indokkal, hogy a költségvetésben előirányzott számokat teljesíteni kell. Ugyanakkor az önkormányzatok nehezen tudnának lépést tartani egy privatizációs eljárásban más társaságokkal, mivel a hitelfelvétellel, illetve kötvénykibocsátással kapcsolatos feltételeiket az utóbbi időben jelentősen korlátozták. Ám ha volna a vagyonátadásra a kormányzatban megfelelő szándék, ki lehetne találni a települések számára kedvező pénzügyi konstrukciókat is. E szándékról viszont egyelőre semmit nem lehet tudni, ugyanis még sem a Miniszterelnöki Hivatal, sem az MNV nem válaszolt a 207 önkormányzat megkeresésére.
Tusnádfürdő: 34 éves sikertörténet
