Nem mellélövés a tb-mentő akció

A kötelező, üzleti alapú több-biztosítós egészségügyi rendszer létrehozása nem szerepel a koalíció által megszavazott törvényben – állította a köztelevízióban Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője. Ezért ő igennel szavazna az Albert házaspár a civilek által is támogatott „tb-mentő” népszavazásán. A jogszabály szövege egyértelműen cáfolja Lendvai Ildikó állításait.

A tavaly december 17-én megszavazott és a köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött jogszabály Az egészségbiztosítási pénztárakról és a kötelező egészségbiztosítás természetbeni ellátásai igénybevételének rendjéről címet viseli. A törvény címe tehát az Albert házaspár által népszavazásra bocsátandó kérdésnek csupán egyetlen elemét tartalmazza, azt, hogy ebben a biztosítási rendszerben kötelező az állampolgárok részvétele. A jogszabálytervezetnek már az általános rendelkezései között szerepel, hogy mit értsünk egészségbiztosítási pénztáron. Eszerint a pénztár egészségbiztosítási szolgáltatás nyújtását kötelezően végző, zártkörűen működő részvénytársaság. A definíció szóhasználatából egyértelmű, hogy a pénztár, amely cégformáját tekintve csak zártkörű részvénytársaság lehet, üzleti alapon működő gazdasági társaság. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi 4. törvény értelmében a gazdasági társaság nem más, mint üzleti alapon működő, jövedelemszerző tevékenységet folytató cég. A bankok és a biztosítótársaságok Magyarországon kizárólag részvénytársasági formában tevékenykedhetnek. Az egészségbiztosítási pénztár tehát a biztosítótársaságokra jellemző, üzleti alapon működő, jövedelemszerző tevékenységet végző cég.
Ugyancsak a december 17-én megszavazott rendelkezések szerint az egészségbiztosítási szolgáltatás – amelyet az egészségbiztosítási pénztár végez – olyan tevékenység, amelyet a pénztár az egészségügyi szolgáltatókkal, gyógyszertárakkal, gyógyászati segédeszközök forgalmazóival kötött szerződések alapján a betegek ellátása érdekében fejt ki. A törvénynek csupán az egészségbiztosítási pénztárról és az egészségbiztosítási szolgáltatásról megfogalmazott definíciója alapján is kétségtelen, hogy az egészségbiztosítási pénztár nem egyéb, mint egészségbiztosítási szolgáltatás ellátásra létrehozott, haszonszerző tevékenységet végző, részvénytársasági formában működő, vagyis egészségbiztosító társaság. Mivel szolgáltatásait az állampolgárok a kötelező járulékfizetéseik alapján kénytelenek igénybe venni, a pénztár kötelező, üzleti alapon működő biztosítótársaság. Tekintettel arra, hogy a jogalkotók a befizetett járulékok hatékony felhasználásáért több versengő pénztárt kívánnak létrehozni, a az eltervezett rendszer „kötelező, üzleti alapú több-biztosítós egészségbiztosítási rendszer”.
Az Albert házaspár népszavazási kérdése így szól: „Egyetért-e ön azzal, hogy Magyarországon ne vezessék be a mindenki által kötelezően választandó, üzleti alapon működő, több-biztosítós egészségbiztosítást?” Az Alkotmánybíróság tavaly december 11-én a kérdést egyértelműnek és jogszerűnek találta. Tehát a számos civil tömörülés és szakszervezet által támogatott újabb népszavazási kezdeményezés kétséget kizáróan a kormány tervére vonatkozik. Így nem felelnek meg a valóságnak Lendvai Ildikó MSZP-frakcióvezető a Nap-keltében elmondott szavai, miszerint „amit Alberték meg szeretnének gátolni, az nem szerepel a koalíció által megszavazott törvényben.