Vajon ki segít a megszorult adósokon?

Világszerte egyre nagyobb problémát okoz a lakosság eladósodása, ráadásul a jelzálogpiaci válság miatt a bedőlő hitelek száma is rohamosan növekszik. Néhány ország kormánya meghallotta a bajbajutottak segélykiáltását, és létrehozta a magáncsőd intézményét, ami szabályozott keretek között teremteti meg a fizetésképtelen ügyfelek számára az újrakezdés lehetőségét. Magyarországon csak néhány önkormányzat ad lehetőséget a bajba jutott adósoknak, országos védelemről egyelőre szó sincs.

Egyre több hitelfelvevőt sodor bajba a hitelpiaci válság. A bedőlő hitelek száma nemcsak az Egyesült Államokban, hanem Nyugat-Európában és hazánkban is növekszik. Néhány kormány a bajba jutott ügyfelek védelmére sietett, és bevezette a magáncsőd intézményét, amely a padlóra került adósokon hivatott segíteni. Négy éve Magyarországon is felmerült a magáncsőd ötlete, de végül elsikkadt a kezdeményezés, mert a törvényhozók nem látták égető problémának a bedőlt hitelek elszaporodását. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium lapunk kérdésére azt válaszolta, hogy a csődtörvény módosításának szükségességéről és tartalmáról 2009-ben születik majd döntés, tehát a fogyasztói csőd is csak jövőre kerülhet napirendre.
Persze a magáncsőd nem csodaszer, a legritkább esetben eredményezi az adósság elengedését. Az eljárás célja az, hogy a bajbajutottak számára olyan törlesztési feltételeket teremtsenek, amelyeket teljesíteni tudnak, így idővel kikeveredhetnek az adósságspirálból. A segítségnyújtás már csak azért is fontos, mert a fizetésképtelen ügyfelek többsége kis támogatással a saját erejéből is lábra tud állni. Egyik nagy előnye pedig az, hogy a bank nem árverezi el a hitelfedezetként szolgáló autót vagy lakást esetleg ideiglenes megszorulás miatt.
– Ha a bankok létrehoznának egy alapot, amelyből néhány hónapra finanszírozni tudnák a bajbajutottakat, a bedőlő hitelek száma akár 40 százalékkal is csökkenhetne – nyilatkozta lapunknak Lénárd Mariann, a Hitelkárosultak Egyesületének főtitkára. Az uniós tagállamok többségében már létezik törvényileg szabályozott védőháló, általában a bankok hoztak létre alapot, amelyből finanszírozni lehet az ideiglenesen pénzzavarba kerülő háztartások hiteleit. A pénzintézetek szerint ugyanakkor egy hasonló alap sem csökkentené a rossz adósok számát. – A bedőlések mérséklődését két tényező tudja kedvezően befolyásolni: egyrészt egy pozitív adós-nyilvántartási rendszer létrehozása, másrészt a pénzintézetek felelős hitelezési magatartása – nyilatkozta lapunknak Molnár Ferenc, a Citibank behajtási osztályának vezetője. A legtöbb bank kínál olyan hitelfedezeti védelmet, amely a váratlan eseményektől védi meg a hitel felvevőit. Ezek a szolgáltatások általában 3–8 százalékkal emelik meg a törlesztőrészletet, vagyis egy 80 ezer forintos részlet esetén havonta 2000–7000 forintba kerülnek.
– Nálunk az adósok csak a bankok jóindulatában bízhatnak, ez egyenlő a nulla toleranciával – véli Lénárd Mariann. A helyzet azért tarthatatlan, mert a bajba jutott háztartások csupán elenyésző része adósodik el túlvállalás miatt, a többség azért nem tud fizetni, mert felmondást kapott, megbetegedett, vagy elveszítette egy családtagját. Müller János, a Bankszövetség szóvivője szerint a bankoknak nem áll érdekükben ellehetetleníteni az ügyfeleiket, ezért hajlandók kedvezőbb feltételeket nyújtani a megszorultaknak, általában a hitel átütemezését ajánlják fel, de bizonyos esetekben a törlesztés szüneteltetésétől sem zárkóznak el.
Sajnos a bankok magatartására számos rossz példát is lehet találni. Egy kétségbeesett olvasónk nemrég azért kereste meg lapunkat, mert a hitelező bankja korán, mindössze két hónapos csúszás után feltette a rossz adósok listájára, ezért félkészen álló házának befejezéséhez más pénzintézetektől sem kapott kölcsönt. A család ekkor bírósághoz fordult, amely két évvel később kimondta, hogy valóban jogtalanul kerültek fel a BAR-listára. Olvasónk természetesen nem várhatott két évet otthonuk befejezésével, ezért jobb híján egy adóslistával nem törődő osztrák pénzintézettől vett fel hitelt – lényegében uzsorakamatra. A család azóta befejezte a házat, de életük pokollá változott a fejük fölött átcsapó adóssághullám miatt. Utolsó szalmaszálként megint a bank jóindulatába kapaszkodtak, és mivel a jogtalan adóslistára kerülés miatt merültek el a kedvezőtlen kölcsönben, arra kérték a pénzintézetet, hogy egy vállalható hitellel segítsenek nekik az osztrák hitel visszafizetésében. Olvasónk azt a választ kapta, hogy a bank nem jótékonysági intézmény. A család most kártérítési perbe kezd. A pénzintézet erre csak anynyit reagált: állnak elébe.
n
Munkanélküliségi cunami indulhat el. Elsősorban a hitelpiaci válság és az emelkedő olajárak nyomán kialakult gazdasági bizonytalanság miatt körülbelül 5 millió fővel emelkedhet a világon a munkanélküliek száma 2008-ban – áll a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (ILO) által közreadott, éves Globális foglalkoztatási trendek című jelentésében. Az ILO jelentése szerint a fejlett gazdaságok növekedésének lassulása eddig „kiegyenlítődött a világ többi részén”, elsősorban Ázsiában, ahol a gazdaság és a munkahelyek számának növekedése erőteljes maradt, ám a gazdasági növekedés ütemének idén várható visszaesése már 6,1 százalékra emelheti a globális munkanélküliségi rátát. Az ILO arra a következtetésre jut, hogy a hitelezési válság a fejlett gazdaságok növekedésére gyakorolt kezdeti hatása körülbelül 240 ezerrel kevesebb új állást eredményez majd az Európai Unióban.
A világ munkaképes korú lakosságának 67,1 százaléka volt munkanélküli 2007-ben. A szervezet szerint a világon 10-ből 5 ember állása bizonytalan. Emellett körülbelül 487 millió munkavállaló – azaz az összes munkavállaló 16,4 százaléka – még mindig nem keres eleget ahhoz, hogy családját a napi személyenkénti 1 dolláros szegénységi szint fölé emelje, míg 1,3 milliárd munkavállaló a napi 2 dolláros küszöbérték alatt él.