A késlekedés okai

Vizsgálódott az Egészségbiztosítási Felügyelet (EBF) arról, hogy a fekvőbeteg-ellátó intézményekben a páciensek hány százalékának kell három óránál többet várnia a betegszállításra. Kiderült: a kérdésre választ adó kórházi telephelyek több mint felén, azaz 67 helyen a betegek maximum 10 százalékának kell ennyit várnia. 25 helyen 10 és 30 százalék közötti ez az arány, míg a telephelyek körülbelül negyedénél, 32 helyen ennél is magasabb a három óránál többet várakozók aránya. A kérdésre 103 fekvőbeteg-ellátó 124 telephelyre vonatkozóan adott választ. Kiss Norbert, az EBF főosztályvezetője lapunknak elmondta: a mentés és a betegszállítás okozta év eleji káosz után ma már azt lehet mondani, minden megyében elfogadható a szállítási kapacitás. Ettől persze még előfordul kirívó várakozás – tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy melyik kórházban a leghosszabb az átlagos várakozási idő, és mi volt a legkirívóbb eset, amivel találkoztak, úgy felelt: intézményenként nem vizsgálták a helyzetet, és az egyedi esetekre sem tértek ki. Így a rendkívül lassú kiérkezések okaira is csak általánosságban adott magyarázatot. Mint mondta: lehet szó átmeneti kapacitáshiányról, rossz szervezésről, vagy a betegátvétel-átadás késlekedéséről. Hozzátette: nehéz lenne értékelni, hogy milyen ma Magyarországon a betegszállítás, hiszen az egészségpolitika nem határozta meg a minőségi paramétereket. A jogszabály pedig csak a sürgősségi kategóriát határozza meg, a tervezett, vagy ígért kiérkezési időhöz képest tolerálható késést nem.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz az utóbbi időben több panasz is érkezett arról, hogy a szállítók pénzt kértek a betegektől az egyébként térítésmentes szolgáltatásért. Molnár Barbara, a hivatal szóvivője lapunk kérdésére elmondta: ezeket az egyedi eseteket nem tudják vizsgálni, arra az EBF-nek lenne lehetősége.