Eltiltás tömegrendezvényektől

Gyorsított eljárásban állítottak két fiatalt bíróság elé a melegfelvonuláson történt atrocitások miatt. Az egyik esetben a bíróság nyomozásra visszaadta az ügyet az ügyészségnek, a másik perben nem jogerős ítélet született, ami a jogvédő szerint alkotmányos jogokat sértő korlátozást tartalmaz.

Másfél év, négy év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt a Pesti Központi Kerületi Bíróság hivatalos személy elleni erőszak miatt egy fiatalembert. A nem jogerős ítélet szerint Cs. Gábor tettét társtettesként, csoportosan, felfegyverkezve követte el. A június 5-i, először nem engedélyezett melegfelvonulás miatt a Hősök terén kitört utcai harcokban részt vevő vádlottat pártfogói felügyelet alá helyezte az elsőfokú bíróság, amely kimondta, hogy a próbaidő alatt a terhelt nem vehet részt olyan tömegrendezvényeken, ahol ötven főnél többen jelennek meg.
Az ítélet ez utóbbi része emlékeztet Bárándy Gergely (MSZP) és Rogán Antal (Fidesz) márciusi kezdeményezéseire. A politikusok azt szerették volna elérni, hogy a Btk.-t módosítsák, mégpedig úgy, hogy azokat, akiket korábban randalírozásért elítéltek, eltilthassák a nagyobb utcai rendezvényekről. Javaslataikból nem lett semmi.
Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány ügyvezetője elképedve hallotta a bírói döntés ezen szakaszát. A jogász úgy véli, a bíró a pártfogói felügyeleti szabályozásánál előírhat olyan magatartási szabályokat, amelyek például bizonyos helyszínek látogatásától eltiltják az elítéltet. – Ebben az esetben azonban a bíróság alkotmányos alapjogokat sértett, hiszen a terheltet az általános gyülekezési jog gyakorlásától tiltotta el, ami aránytalan korlátozás – mondta Gaudi-Nagy Tamás, aki szerint a bíró gyakorlatilag jogalkotóként lépett fel, amikor a Btk.-ban egyébként nem létező mellékbüntetést alkalmazta ezáltal. A jogvédő megjegyezte, a vádlott lényegében a markáns véleménynyilvánítás jogával élt, amikor a mások érzékenységét sértő, provokatív melegfelvonulás ellen tiltakozott, bár ennek során kétségtelen, hogy rendőrökre támadt. – Ettől függetlenül aggasztó tendencia, hogy az értékvédő véleménynyilvánítást gyakorlókat tekinti a bírói deviánsnak, elítélendőnek, és fosztja meg őket alapvető jogaik gyakorlásától – nyilatkozta Gaudi-Nagy Tamás, hozzátéve, a közelmúltban Budaházy György 2002-es hídfoglalása ügyében (ez a cselekmény is öt év szabadságvesztéssel fenyegetett) első fokon közmunkára ítélték a terhelteket, akik véleménynyilvánítási jogukkal éltek.
A gyorsított eljárás során egyébként Cs. Gábor elismerte bűnösségét, ám ezt a bíróság nem vette figyelembe enyhítő körülményként, mert erre csak a tettenérés után került sor, több videofelvétel is bizonyította ugyanis a vádlott terhére rótt cselekmény elkövetését. A bíró kifejtette, „tűrhetetlen és tarthatatlan”, hogy budapesti rendezvényeket megzavarnak és rendőrökre támadnak randalírozó csoportok.
A másik vádlott esetében a gyorsított bírósági eljárás feltételei nem álltak fenn, ezért a bíróság nyomozásra visszaadta az ügyészségnek az ügyet. Itt a terheltet védője jelenléte hiányában hallgatták ki a Budapesti Nyomozó Ügyészség munkatársai, miután három napig őrizetben tartották.