Tökéletlen törvény, ügyes megegyezés

Év elejétől nem volt filmtámogatási programja Magyarországnak, július 31-től újra lesz, miután mintegy másfél évig folytak az egyeztetések az Európai Unióval. Nem lehetett gyorsabban egyezségre jutni – állította lapunknak Hiller István kulturális miniszter.

Múlt év végén lejárt a magyar filmtámogatási program, emiatt új külföldi produkciók az idén nem jelezték, hogy hazánkban forgatnának. Filmiparunk a bérmunkák elmaradása miatt jelentős bevételektől esett el. A külföldi produkciókat a filmtámogatási program húszszázalékos társaságiadó-kedvezmény lehetőségével is csábította, és ez olyan népszerűvé vált, hogy a múlt évben 57,4 milliárd forint volt a teljes filmgyártási költés Magyarországon.
Tavaly a magyar filmtörvényt Brüsszel vizsgálni kezdte, hogy többek között a jogszabály által biztosított befektetői adókedvezmények megfelelnek-e az európai versenyjog normáinak, továbbá az Európai Bizottság szorgalmazta, hogy a filmtámogatási rendszer adókedvezményeinek kritériumaként jelenjen meg a kulturális tartalom.
Feltételezhető, hogy nem minden uniós tagállam nézte jó szemmel a magyar filmipar felfutását – és emiatt Brüsszelnél is panaszt tettek. Legutóbb július 13-án számolt be a Napi Gazdaság internetes kiadása a prágai Barrandov stúdió népszerűségvesztéséről az amerikai filmgyártók körében. Vladimír Kuba, a stúdió igazgatója arról beszélt a sajtónak, hogy 2007. második felében két olyan nagy költségvetésű produkciótól is elesett Prága, mint a Narnia III. (200 millió dolláros büdzsé) és a Pompeii (130 millió dollár). Az utóbbi időben 6–8 milliárd korona (60–80 milliárd forint) adóbevételről kellett lemondania Csehországnak, mivel a stábok elfordultak Prágától – Vladimír Kuba szerint azért, mert az adókedvezmények miatt az amerikaiak inkább Magyarországon, Romániában vagy Litvániában forgatnak.
Brüsszel kívánalmainak eleget téve júniusban a magyar parlament elfogadta a magyar mozgóképtörvény módosítását. Majd az Európai Bizottság július 16-án vita nélkül a napirendi pontok közé vette a magyar filmtámogatási programot, amely lehetővé teszi, hogy 2013. december végéig 231 millió eurót fordíthassanak nálunk a filmgyártás közvetlen és közvetett támogatására. Tegnapi sajtótájékoztatóján a Magyar Nemzet kérdésére Hiller István kulturális miniszter állította, az unióval nem lehetett hamarabb egyezségre jutni, az egyeztetések minden apró részletre kiterjedtek.
Ugyan a húszszázalékos adókedvezmény lehetősége megmarad, 2013 végéig 23-24 milliárd adó-jóváírási igazolás adható ki a hazánkban készülő filmproduk-
cióknak – mondta Sámuel Balázs, a kulturális tárca főosztályvezető-
helyettese, aki úgy vélte, bár szigorodott a filmtámogatási rendszer, alapjaiban folytatható, s van esély a külföldi filmprodukciók hazánkba való visszacsábítására. Ugyanis a Magyarországon készülő filmprodukciók eddig sem éltek a húszszázalékos társaságiadó-kedvezmény teljes érvényesítésével. 2006-ban például, amikor több mint 24 milliárd forint volt a teljes filmköltés Magyarországon, 3,3 milliárd forintról kértek adó-jóváírási igazolást a produkciók, s végül 1,9 milliárd forintot hívhattak le. Ráadásul a brüsszeli egyezség szerint – bejelentési kötelezettség mellett – a magyar állam 40–50 millió euróval túl is lépheti a keretet.
A módosított magyar mozgóképtörvénynek vannak azonban kritikusai is, akik kifogásolják, hogy a jogszabály bevezette az úgynevezett nehéz filmek fogalmát. Ezek olyan művek, amelyek témája (kisebbségi témák), alkotója (elsőfilmes rendezők) vagy művészi-technikai jellemzői megfelelnek a szerintük túl tágan értelmezhető kritériumoknak. Problémának vélik, hogy a nehéz filmeknél nem az alkotás kulturális tartalma, hanem a terjesztésből várható meg nem térülés valószínűsége teszi lehetővé a közvetett támogatást is, a húszszázalékos szabályon felül. A törvény bírálói úgy vélik, e kategória visszaélésekre adhat lehetőséget – az olyan alkotások több száz milliós megtámogatására is, amelyek sem a szakma, sem a közönség ítélete szerint nem sikeresek.

A pécsi filmstúdió 2009 végére épülhet fel. A mecseki szénbányák hét hektáros területén épülő pécsi filmgyár 2009 végére készülhet el – mondta Sas Tamás, a komplexum megálmodója. Jelenleg a finanszírozással kapcsolatban tárgyalnak; a beruházás költségvetése megközelítőleg másfél-két milliárd forint.