A gáz után drágulhat az áram is

Mivel a magyar erőművek jelentős része földgáztüzelésű, a földgáz árának emelkedése szükségszerűen megjelenik az elektromos áram árában is. A vonatkozó rendelet szerint a nagykereskedő – jelesül a Magyar Villamos Művek kereskedőcége, az MVM Trade – a földgázárváltozás időarányosan számított 25 százalékát építheti be a lakosságot és a kisebb, nem lakossági fogyasztókat ellátó egyetemes áramszolgáltatók számára kialakított nagykereskedelmi árba.

Figyelembe véve, hogy a Magyar Energia Hivatal tizenegy százalékos gázáremelést javasolt az illetékes minisztériumnak október elsejétől, az áram nagykereskedelmi ára legfeljebb 2,75 százalékkal emelkedhet a gázáremelés hatására. Mindez nem feltétlenül jelenti azt, hogy októberben 2,75 százalékkal már biztosan emelkedni fog az áram ára, hiszen az egyetemes szolgáltatók hatósági végfelhasználói árral dolgoznak.
Magyarán: a gazdasági tárca állapítja meg, hogy mennyiért adhatják tovább az áramot. Lehetőségük van persze arra, hogy ár-felülvizsgálati kérelmet nyújtsanak be, de nem biztos, hogy ezt a Magyar Energia Hivatal el is fogadja.
*
Legutóbb például, az 5,1 százalékos nagyfogyasztói gázáremelkedés után nem találták jogosnak a szolgáltatók kérését, mondván, hogy a gázdrágulásból következő alig több mint egyszázalékos költségnövekedés változatlan viszonteladói árak mellett sem dönt romba egyetlen áramszolgáltatót sem.
Úgy tudjuk egyébként, hogy a kormánytagok között meglehetősen komoly fejtörést okoz a gázáremelés mértéke. Az energiahivatal által javasolt 11 százalékos emelés helyett ugyanis a szocialisták nagyon szeretnének „csupán” egyszámjegyű, például a sajtóban már be is harangozott 9,9 százalékos emelést bejelenteni – nyilvánvaló politikai okokból. Csakhogy ez a megoldás azzal járna, hogy a nagykereskedő E.ON Földgáz Trade felé eddig felhalmozódott, s jelen állás szerint körülbelül harmincmilliárd forintot kitevő gázadósságunk nem fogyna el a gázpiaci liberalizáció eddig már többször eltolt, ám most már törvényben is rögzített időpontjáig, azaz 2009. július elsejéig. Márpedig el kell fogynia, mert ha nem, az szakértők szerint jelentős bonyodalmakhoz vezetne. Ha tehát a kormány most nem vállalja be az energiahivatal által javasolt áremelést, januárban, a fűtési szezon kellős közepén kell majd drasztikus emelésről dönteni. Információnk szerint a végső döntést Gyurcsány Ferenc miniszterelnök jóváhagyásával fogják meghozni
Miközben Magyarországon szinte elkerülhetetlen természeti törvényként tartják számon, hogy az energiaköltségek csak emelkedhetnek, Németországban egy alkotmánybírósági ítélet nyomán csökkenhet az áram ára. A cég az ellen tiltakozott, hogy az energiafelügyelet a hálózathasználati díj csökkentésére kötelezte. Az illetékes német hivatal, a Bundesnetzagentur 2006 júniusában írta elő a Vattenfall –
és vele együtt több más németországi áramszolgáltató – számára, hogy csökkentsék a saját hálózatuk használatáért a konkurensektől beszedett díjat. A Vattenfall számára tizennyolc százalékos díjcsökkentést írtak elő, a többi szolgáltató számára ennél csekélyebb mértékűt. A Vattenfall bírósághoz fordult az ügyben, de minden fokon elutasították a keresetét, és most az alkotmánybíróság sem a cégnek adott igazat. A hálózati díjak nagyjából a végfogyasztói áramár egyharmadát teszik ki Németországban.