A kormány nem lép

A vörös csillag a büntető törvénykönyv alapján minősül önkényuralmi jelképnek, ami nem igaz az Árpád-sávos zászlóra vagy a turulmadárra – ismerte el lapunk kérdésére a Kormányszóvivői Iroda, amely megerősítette: a kormány elfogadta a strasbourgi döntést, és nem kíván jogorvoslattal élni az Emberi Jogok Európai Bíróságának a vörös csillag ügyében hozott egyhangú határozata ellen. – Elképesztő, hogy a magyar állam, vélhetőleg politikai okokból, egyből kapitulált a vörös csillag ügyében – nyilatkozta ugyanakkor Futó Barnabás ügyvéd a Magyar Nemzetnek.

Nem várható-e, hogy a közvélekedés a vörös csillaggal analóg módon ítéli meg az Árpád-sávos zászló és a turulmadár mint jelkép használatát? – tettük fel a kérdést a Kormányszóvivői Irodának, amely úgy reagált, az összehasonlítás nem állja meg a helyét, hiszen a vörös csillag a büntető törvénykönyv (Btk.) alapján minősül önkényuralmi jelképnek, ami nem igaz az Árpád-sávos zászlóra vagy a turulmadárra. Bár a Btk. vonatkozó szabályozása egyértelmű, ugyanis abban a két utóbbi szimbólum természetesen nem szerepel, a kormány beismerésnek számító hivatalos válasza különösen érdekes annak fényében, hogy számos balliberális politikus és közéleti személyiség a két ősi magyar szimbólumot elsősorban a nyilaskeresztes önkényuralom jelképeként próbálja láttatni.
– A turulmadár és az Árpád-sávos zászló valóban nem önkényuralmi jelkép, mégis jó néhányan úgy lépnek fel ellenük, mintha azok volnának – mondta lapunknak Futó Barnabás ügyvéd. Ugyanakkor elképesztőnek tartja, hogy a magyar állam, vélhetőleg politikai okokból, egyből kapitulált a vörös csillag ügyében.
*
– A kormány elfogadta az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntését, és nem kíván jogorvoslattal élni az egyhangú döntés ellen – erősítette meg lapunk azon kérdésére a Kormányszóvivői Iroda, miszerint mi az indoka annak, hogy a kormány nem élt jogorvoslattal a nemzetközi bíróságnak a vörös csillag ügyében hozott határozata ellen.
– Szerintem fellebbezéssel kellett volna élnie a magyar államnak a strasbourgi döntés ellen, hiszen az ellentmond a magyar büntető törvénykönyvnek, az Alkotmánybíróság vonatkozó határozatainak és az eddigi bírósági gyakorlatnak is – hangsúlyozta Futó Barnabás. Kifejtette, hogy politikai okai vannak a magyar kormány álláspontjának. – Először azt hittem, hogy a kabinet ugyan tudomásul veszi a döntést, de megfellebbezi, ugyanis a magyar államnak kötelessége lenne másodfokon megpróbálni megvédenie a magyar törvényeket – hallhattuk az ügyvédtől.
Emlékezetes, július 8-án derült ki, hogy Vajnai Attilának adott igazat a strasbourgi bíróság abban a döntésében, amelyben elmarasztalta az alperes magyar államot. Ugyanis a testület szerint megsértették a munkáspárti politikus szabad véleménynyilvánításhoz való jogát, amikor önkényuralmi jelkép, vagyis a vörös csillag használatának vétsége miatt a Fővárosi Bíróság 2005-ben elmarasztalta őt. Vajnai keresetét Strasbourgban a Magyar Köztársaság ellen az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló egyezmény alapján adta be, amely magánszemélyeknek is lehetővé teszi kérelem benyújtását.
Herczog Edit és Hegyi Gyula, az MSZP két európai parlamenti képviselője a döntést üdvözlő közleményükben emlékeztettek arra, hogy „a vörös csillag régi munkásmozgalmi jelkép, amelyet ma is sok demokratikus baloldali párt használ”. Dienes-Oehm Egon címzetes egyetemi docens, hazánk korábbi EU-s helyettes képviselője viszont a minap a Heti Válaszban arra hívta fel a figyelmet, hogy október 8-ig van lehetősége a magyar államnak a fellebbezésre. – Mivel az emberi jogi egyezményekhez csatlakozva Magyarország az emberi jogi bíróság által hozandó jövőbeni jogerős ítéletek hatályát elismerte, hazánknak kellene feloldania az ellentmondást – fűzi hozzá a címzetes egyetemi docens. Dienes-Oehm úgy véli: közjogi szempontból a fellebbezés kérdésében a magyar Országgyűlés jogosult a döntésre, mivel törvénymódosítás eshetőségéről van szó, ráadásul az Alkotmánybíróság állásfoglalására is szükség lenne. – Ilyen körülmények között nincs más logikus jogi lehetőség, mint hogy Magyarország képviselője, az állam és jogrendszere jogainak megóvása érdekében, megfellebbezi az elsőfokú döntést – fogalmazott hazánk korábbi uniós diplomatája.