Egymillióan tartoznak az APEH-nak

Több mint egymillió adózó tartozik az adóhatóságnak, s a követelt összeg megközelíti az ezerötszázmilliárd forintot – tájékoztatta lapunkat az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH). Július végén kintlévőségeinek beszedése végett az APEH negyedmillió adózó ellen folytatott végrehajtási eljárást.

Összesen 1444 milliárd forintot követel az adóhatóság a hozzávetőleg 1,1 millió adósától – közölték kérdésünkre az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál (APEH). A július végi adatok szerint 706 ezer magánszemély és 384 ezer nem magánszemély adózó, tehát vállalkozás vagy társadalmi szervezet mulasztott el kisebb-
nagyobb összeget megfizetni az APEH-nak.
A számsorok arról tanúskodnak, hogy az állampolgárok általában csekélyebb hátralékot halmoztak fel, mint a cégek, civil szerveződések. Míg ugyanis az adósok kétharmada magánszemély, addig tartozásaik együttes értéke mindössze egytizede az adóhatóság kintlévőségeinek. Az APEH által követelt 1444 milliárd forintból csupán 169 milliárd befizetését várja az adóhivatal magánszemélyektől, a fennmaradó 1275 milliárd forinttal vállalkozások, társadalmi szervezetek tartoznak. Utóbbi összegből 567 milliárd forintot szedne be a hivatal felszámolás alatt álló társaságoktól.
Az adóhatóság általában akkor kezdeményezi valamely köztartozást felhalmozó vállalkozás felszámolását, ha az adott cég nem működik, vagy gazdálkodása hosszú ideje veszteséges, s amelynél az APEH munkatársai semmilyen lefoglalható vagyont nem találtak. Bár sokszor a hivatal a cég megszüntetésével záruló eljárás végén sem jut hozzá a követelt pénzhez, eredménynek mondható, hogy a felszámolt társaság nem halmoz fel újabb hátralékot, s törlésével valamelyest tisztábbá válnak a gazdasági viszonyok.
A július végi adatok szerint az APEH a ki nem egyenlített tartozások beszedése céljából 244 ezer adózóval szemben folytat végrehajtási eljárást. A hivatal a bankszámlával rendelkezőknél elsősorban azonnali beszedési megbízással, vagyis inkasszóval kísérli meg a követelt összeget behajtani. Amennyiben az adósnak nincs bankszámlája, vagy azon nem volt tartozásának kiegyenlítésére elegendő pénz, akkor az APEH az érintett jövedelmének letiltását kezdeményezheti. Ezenkívül az adóhatóság lefoglalhatja a végrehajtás alá vont személyt megillető követelést, illetve ingó- vagy ingatlan vagyonát, amelyeket utóbb értékesít. A jogszabályok nem határozzák meg a különböző végrehajtási intézkedések sorrendjét, vagyis arról a végrehajtó szabadon dönt. Ha azonban a szakemberek nem akadnak lefoglalható vagyonra vagy jövedelemre, a tartozást behajthatatlanság miatt törlik. Azonban nem menekült meg végleg az sem, akinek adósságát törölték, hiszen a kintlévőségek beszedhetőségét az adóhatóság az ötéves elévülési időn belül rendszeresen felülvizsgálja. Az idei év első hét hónapjában az APEH 25 milliárd forintnyi követeléséről volt kénytelen lemondani behajthatatlanság miatt, ami tízmilliárddal haladja meg a 2007 azonos időszakában törölt összeget.
Kérdésünkre az adóhatóságnál közölték még: kintlévőségeinek behajtásakor a hivatal sok esetben igénybe veszi önálló bírósági végrehajtók segítségét is. Ilyenkor tehát nem az APEH munkatársai intézkednek, hanem a tartozások beszedését bírósági végrehajtókra bízzák. Mindezt egyébként az adózás rendjéről szóló törvény, valamint az adóhivatal és a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara közötti 2005-ös együttműködési megállapodás teszi lehetővé. Egy korábbi jogszabály-módosítás értelmében pedig a tavalyi év elejétől már nemcsak a magánszemélyek tartozásának beszedésénél, hanem bármely adózóval szemben igénybe vehető önálló bírósági végrehajtó.

Sokat hoz az e-árverés. Az adóhatóság az esztendő elejétől a világhálón árulja a tartozásukat rendezni nem tudó adózóktól lefoglalt ingóságokat. Az első fél évben háromszáznál is több tárgyat adtak el az APEH elektronikus értékesítési oldalán. Míg korábban, a hagyományos árveréseken az ingóságok legtöbbször a kikiáltási ár 25 százalékán keltek el, addig az e-árverezett dolgok átlagosan értékük 72 százalékáért találnak gazdára, vagyis
visszaszorultak az árverések körül korábban tapasztalt visszaélések, s emiatt magasabb áron adják el a tárgyakat. Az ingóságok e-értékesítési sikerén felbuzdulva az adóhivatal kezdeményezte a Pénzügyminisztériumnál, hogy a lefoglalt ingatlanok eladásánál is tegyék lehetővé az internetes árverést.