Megbukott a szociális reform

Kibújt a szög a zsákból, miután az Állami Számvevőszék jelentésében rávilágított az egészségügyi és a szociális ellátás párhuzamosságaira. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium a tapasztalt hibák nagy részét elismerte, azok kijavítása azonban kérdéses.

Nem működik a gyakorlatban a januártól bevezetett rehabilitációs járadék, 250 millió forint közpénzt költött feleslegesen a kormány arra, hogy kiszűrje az idősek otthonaiba jelentkezők közül a potyautasokat, és az egészségügyi rehabilitációs ágyak (amely kategória bevezetése a kórházreform egyik fő eleme volt) egy részén a rendeltetésével ellentétben ápolási tevékenység folyik. Több száz millió forint ment el az utóbbi másfél évben olyan jogszabályok megvalósítására, amelyektől elsősorban munkaerő-piaci eredményt vártak – ezek a fő megállapításai az Állami Számvevőszék (ÁSZ) augusztusi jelentésének.
Minderről megkérdeztük a Szociális és Munkaügyi Minisztériumot, mire a tárca többségében elismerte a főként az egészségügy és a szociális terület párhuzamosságából adódó problémákat. – Bármelyik egészségügyi jogszabállyal harmóniában lehet – reagált a tárca arra, melyik egészségügyi törvénynyel hangolták össze például a bentlakásos idősek otthonába való bejutás feltételét jelentő gondozási szükséglet vizsgálatát. Emlékezetes, hogy az új szűrőrendszer, amelyet eredetileg azért alakítottak ki, hogy akinek napi négy óránál kevesebb a gondozási szükséglete, azt saját otthonában lássák el, megbukott. A drága ellenőrzés során alig találtak olyan idős embert, aki nem jogosult a bentlakásos ellátásra.
Arra a felvetésünkre, hogy célkitűzéseiknek megfelelően miként javítottak azoknak az önkormányzatoknak a helyzetén, amelyek a kötelező szociális alapszolgáltatásokat sem biztosítják, a szaktárca szűkszavú válasza az volt, hogy pályázatok révén forrást biztosítottak a házi segítségnyújtás fejlesztéséhez, és emelték az étkeztetési normatívát. Az ÁSZ-jelentés ugyanakkor megállapítja, hogy „a házi segítségnyújtásban 47 ezer, a szociális étkeztetésben 123 ezer fő részesült a 2007. évben, amely a 65 éven felüliek másfél milliót meghaladó létszámához viszonyítva alacsony”.
Bár a kormány lépten-nyomon a szociális szolgáltatások bővítését ígéri – amire lehívhatók lennének európai uniós források is –, komplex profilú (egészségügyi és szociális egyben) intézmények létrehozására és fejlesztésre, az Új Magyarország fejlesztési tervben csak a Dél-dunántúli operatív programban található efféle pályázati lehetőség.