Megkezdődött az orosz csapatkivonás

Dmitrij Medvegyev elnök ígéretének megfelelően Oroszország tegnap megkezdte a grúz– oszét válságövezetbe vezényelt, az Észak-Kaukázusban állomásozó 58. hadsereg egységeinek kivonását – jelentette be Anatolij Nogovicin, az orosz vezérkari főnök helyettese.

A RIA-Novosztyi hírügynökség helyszíni beszámolója szerint orosz harcjárművek kisebb – ötös-tízes – csoportokban kezdték elhagyni a hivatalosan Grúziához tartozó, szakadár Dél-Oszétia fővárosát, Chinvalit az Oroszországhoz tartozó Észak-Oszétia fővárosa, Vlagyikavkaz irányába. A bejelentés ellenére a grúz belügyminisztérium azt állította, hogy orosz katonai egységek mozogtak még Grúzia középnyugati részén.
Mihail Szaakasvili grúz elnök közben tárgyalásokat szorgalmazott Oroszországgal. „A megszálló erők haladéktalan kivonását követeljük, majd ezt követően tárgyaljunk” – mondta a grúz államfő, aki a tíz napja tartó háború alatt először ütött meg viszonylag békülékeny hangnemet Moszkva irányába. Igaz, hozzátette, hogy Grúzia soha nem adja meg magát, és soha nem fogja eltűrni területe legkisebb darabjának elvesztését sem.
A Grúziától elszakadt Dél-Oszétia elnöke, Eduard Kokijti a Vesztyi 24 orosz hírtelevízióban ugyanakkor tegnap bejelentette, hogy felmenti a kormányt, és rendkívüli állapotot hirdetett ki, amely egy hónapig lesz érvényben.
*
Ennek részeként a hatalmi szerveket a grúz agresszió következményeinek felszámolására alakított rendkívüli bizottságnak rendelik alá. Kokojti vasárnap aláírt rendeletében felsorolta a rendkívüli bizottság tagjait, s a miniszterelnöki feladatok ellátásával Borisz Csocsijevet, az eddigi első helyettest bízta meg. Azokon a területeken, amelyekre a rendkívüli állapot vonatkozik, a hatóságok bárkit igazoltathatnak, s amennyiben valakinél fegyvert találnak, megmotozhatják, átkutathatják a lakását és az autóját. Kokojti egyúttal azt is közölte: Dél-Oszétiában nem lesz újabb népszavazás a köztársaság függetlenségéről. Szerinte az oszétok ugyanis kétszer is véleményt nyilvánítottak – mondtak nemet – népszavazás révén a terület hovatartozásáról. Dél-Oszétia közben azt fontolgatja, hogy területén orosz katonai támaszpont létrehozását kéri Moszkvától – jelentette be a déloszét elnök. A tervek azonban egyelőre ismeretlenek.
Az Egyesült Államok és Magyarország szerint a grúz–orosz háború ellenére is helye van Grúziának a NATO-ban. Szekeres Imre honvédelmi miniszter és April H. Foley, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete erről Szolnokon beszélt. A tárcavezető és az amerikai nagykövet is azt hangsúlyozta: az állam- és kormányfők tavasszal megegyeztek abban, hogy Grúziának helye van a NATO-ban, s ez változatlanul érvényes. Ennek ellenére Grúzia képviselőjét nem hívták meg az októberi, budapesti NATO-csúcsra, ahol a tagállamok védelmi miniszterei mellett Horvátország és Albánia képviselői is jelen lesznek – tudta meg az MTI.
Fordulat állt be közben az amerikai rakétapajzs lengyelországi megítélésében: egy tegnap közzétett felmérés szerint ugyanis a lengyelek 58 százaléka már támogatja az amerikai elfogórakétáknak az országba telepítését. Egy évvel ezelőtt ugyanezt még 56 százalék utasította el és mindössze 28 százalék támogatta. Egy, a Rzeczpospolita című napilapban ismertetett másik közvélemény-kutatás szerint a lengyelek 45 százaléka véli úgy, hogy az amerikai rakétapajzs kiterjesztése erősíti hazája biztonságát. A lengyelek háromnegyed részének mindazonáltal nincs kétsége afelől, hogy a rakétapajzsra vonatkozó lengyel–amerikai megállapodás nyomán romlik majd Lengyelország és Oroszország viszonya.