A legaggasztóbb helyzetben lévő ország – ismét ezzel a jelzővel illeti hazánkat legfrissebb számában a tekintélyes brit gazdasági hetilap, az Economist, amely a közép- és kelet-európai uniós tagországok gazdasági fejlődését veszi górcső alá. Az elemzés a kijelentést több makrogazdasági mutatóval is alátámasztja. Mint a cikk írja, a térségben hazánk függ leginkább a nemzetközi tőkepiacok bizalmától. Az „erőtlen kormány” meglepően jó eredményt ért el az államháztartási hiány lefaragásában: a majdnem katasztrófába torkolló költekezés nyomán 2006-ban a GDP 9,4 százalékát érte el a deficit, amely az idén 3,5 százalékra süllyedhet (a Pénzügyminisztérium a pénteki államháztartási sajtótájékoztatón továbbra is ragaszkodott a 3,8 százalékos
hiánycélhoz) – állapítja meg az elemzés, amely azonban hangsúlyozza, hogy mindezért súlyos árat fizetett az ország. A gazdasági növekedés tavaly leállt, az infláció (részben a kormányzati megszorítások hatására) hat százalék feletti szinten maradt – júliusban 6,7 százalékot tett ki –, a kormány pedig egyre népszerűtlenebb. Mindezek miatt kérdéses, hogy a kabinet vállal-e egy újabb megszorítást, jóllehet erre lenne szüksége az országnak, hiszen az állami újraelosztás mértéke meghaladja a GDP ötven százalékát, ami a legmagasabbnak számít a térségben.
*
Gondot jelent a lap szerint az is, hogy a magyar gazdaság erőteljesen függ a Nyugat-Európába irányuló kiviteltől, az exportpiacainkon ugyanakkor egyre komolyabb növekedési lassulás mutatkozik. A tendencia veszélyeztetheti a felzárkózásunkat, hiszen a GDP majdnem negyven százalékát azokra a piacokra irányuló kivitel adja, amely fékezés előtt áll. Az Economist hat közép- és kelet-európai ország (Szlovákia, Lengyelország, Csehország, Lettország, Észtország és hazánk) gazdasági növekedését is összehasonlítja az elmúlt tíz évre vonatkozóan. Ebből jól látszik: míg 2002-ig az élbolyhoz tartoztunk, 2005-ig a középmezőnyben tartózkodtunk, azóta pedig sereghajtók lettünk a fejlődés tekintetében.
vezércikk a 7. oldalon
