A birkózók, cselgáncsozók, evezősök, kerékpárosok, ökölvívók, sportlövők, súlyemelők, teniszezők, vitorlázók, vívók, továbbá a női kézilabda- és vízilabda-válogatott játékosai szombaton dél tájban gyülekeztek a SYMA Sport- és Rendezvényközpontnál. A csomagját már mindenki pénteken leadta, így csak kézipoggyászt vitt magával. A népes csoportot családtagok, barátok és szurkolók búcsúztatták. A négy buszból álló karaván rendőri felvezetéssel ment ki a Ferihegyi repülőtérre, ahonnan rendben szállt fel a gép.
A létszám eredetileg egy fővel nagyobb lett volna, ám Módos Péter nem tarthatott a többiekkel. A 21 éves birkózó vállát bakteriális fertőzés támadta meg, jelenleg is kórházban kezelik. Ő és orvosai is bíznak abban, hogy jövő szombaton a társai után repülhet, s elindulhat az 55 kilós kötöttfogásúak versenyében, amit augusztus 13-án bonyolítanak le.
A magyar delegáció tagjai közül elsőként a sportlövő Tóth Anita szerepel a kínai fővárosban, első számában, légpuskában az első versenynap reggelén, tehát szombaton rendezik meg a viadalt. „Plusz izgalmat nem jelent, hogy én leszek az első, de azért persze van bennem drukk, hiszen életem első olimpiáján veszek részt. A légpuska a gyengébb számom, de azért remélem, jól teljesítek ebben is. Az átállással biztosan nem lesz gond, áprilisban, ugyanilyen forgatókönyv szerint már jártunk Pekingben, és akkor minden rendben volt” – mondta az MTI-nek Tóth Anita.
A küldöttségben ott volt Görbicz Anita is, aki hétfőn konyhai balesetben fél tenyérnyi helyen megégette a lábát. Először az is kérdéses volt, hogy egyáltalán elutazhat, szombaton már abban reménykedett, hogy már a magyar válogatott első mérkőzésén vállalhatja a játékot. „Mi is nagyon reménykedünk ebben, Görbét kemény fából faragták, összeszedi magát – fogalmazott Pigniczki Krisztina, a női kézilabda-válogatott játékosa, akit két és fél éves Luca lánya is elkísért a SYMA csarnokhoz. – Hiányozni fog a kislányom, de a férjemmel már megszokták, hogy sokat vagyok távol. Most járok majd először Kínában, nagyon kíváncsi vagyok, bár az ételektől egy kicsit tartok.”
Az ökölvívók 48 kilós súlycsoportjában ringbe szálló Bedák Pál már járt Kínában, 2005-ben ott érte el a legnagyobb sikerét, a mianjangi világbajnokságon ezüstérmet szerzett. „Most is szép reményekkel indulok útnak, ezúttal máshogy készültem fel, mint 2004-ben Athénban, ahol már korán búcsúztam. Ezt a versenyt is úgy fogom fel, mint a többit, próbálok nem görcsölni, és igyekszem nem gondolni arra, hogy ez egy olimpia” – mondta a Pimpa becenevű klasszis.
A magyar csapat utazása és megérkezése zökkenőmentes volt. A delegációt a kinti magyar kolónia mintegy harminc tagja – köztük Kusai Sándor nagykövet – várta a repülőtéren. A csoport nagyságához mérten olajozottan ment az útlevél-ellenőrzés, az olimpiai faluban pedig rendkívül segítőkészek voltak a házigazdák, így fél tíz táján már mindenki a szobájában lehetett.
A bokszolók két szakvezetője, Szántó Imre és Balzsay Károly békésen anekdotázott a napernyők alatt, megvárva, míg mindenki átveszi a szobakulcsát, majd komótosan ők is felballagtak. A versenyzők közül két párbajtőröző, Imre Géza és Boczkó Gábor türelme tartott szinte a végtelenségig, ők is a kertben várták meg, amíg mindenki megtalálja a csomagját a több mint 120 egyentáska között.
Ezután a kerékpárosok a bringáik összeszerelését kezdték meg, az ökölvívók sétálni indultak, majd a birkózóktól kölcsönkért mérleggel ellenőrizték súlyukat. Kicsit később a női kézilabdások is felderítették az olimpiai falut, velük tartott Görbicz is, mutatva, hogy a lába szépen gyógyul. A női vízilabdázók viszont már tréningre gyülekeztek.
Délután váratlan vendégek érkeztek a magyar csapat szálláshelyére. A MOB beszámolója szerint délután négy óra előtt húsz perccel egy svéd hölgy vezetésével feltűnt egy öttagú csoport a bejáratnál. Nem üdvözölni jöttek a magyarokat, hanem doppingellenőrzésre rendeltek három kézilabdást. „Az előírás úgy szól, hogy attól a három játékostól kérjünk mintát, akiket először meglátok” – közölte a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB), illetve a szervezőbizottság (BOCOG) munkacsoportjának ellenőre, aki félre is ültette az ajtón kilépő első három játékost, Szamoránsky Piroskát, Bódi Bernadettet és Tomori Zsuzsannát.
Kisvártatva a másik tizenegy lány is feltűnt a színen, a csapat ugyanis épp edzésre indult. Sinka László sportágvezető szóvá is tette, kifogásolható, hogy ilyen módon akadályozzák a csapat felkészülését. Az együttesnek ugyanis joga van ahhoz, hogy teljes létszámban gyakorolhasson. A svéd hölgy közölte, nagyon hamar végeznek, ha a lányok leadják a mintát, Szamoránsky azonban jelezte, hogy ő pont indulás előtt járt a mellékhelyiségben…
Az ellenőrök vezetője telefonos egyeztetést kezdeményezett a központtal, hogy esetleg este jöhessenek be hozzájuk a lányok, de mivel már elindult a papírok kitöltése, továbbá az ellenőrzésre rendelt játékosok nyakába akasztották a „Doping Control Station” kártyát, akkreditációjukat pedig a kínai segítők begyűjtötték, elkerülendő bármilyen félremagyarázható cselekményt, a három lány edzés helyett Tállay András keretvezető orvossal a falu egészségügyi központja felé vette az irányt. Az ellenőrök a női vízilabdázókat is keresték, csakhogy ők – előre bejelentett módon – épp edzésen voltak. Ám ettől nem maradt el az aktus, az ellenőrök utánuk mentek az uszodába.
Front Robert C. Castellel – „Olcsóbban, de ugyanazzal az amerikai hegemóniával”
