Telt ház az ebrendészeti telepen

Évente háromezer kutyát visznek a budapesti Illatos úti ebrendészeti telepre, ahol a múlt vasárnapi örökbefogadási napon 58 kutya talált  gazdára. A szakemberek szerint a mikrocsipes azonosítórendszer bevezetésével felelősségre vonhatók lennének a kidobott, elhagyott kutyák gazdái. Komoly gondot okozhat az is, hogy tavasz óta gyakorlatilag megszűnt a veszettség elleni oltások ellenőrzése.

A közterület-felügyelet Illatos úti ebrendészeti telepén telt ház van; ha a kutyák többségének nem sikerül gyorsan gazdát találni, helyhiány miatt altatásra kényszerülnek – olvashatjuk az ebrendészet honlapján. Adódik a kérdés, miért van telt ház, ki az, aki elhagyja, leadja a kutyáját? Milyen büntetőjogi felelősség terheli a gondatlan állattartót? Szilágyi István, a Fehérkereszt Állatvédő Liga kurátora lapunknak elmondta: a jelenlegi törvény értelmében állatkínzásnak minősül az állat indokolatlan elhagyása. Csakhogy az indokolatlan elhagyás kifejezés nem megfogható, jogilag tisztázatlan, hogy mi minősül annak, illetve nem lehet azonosítani egy elhagyott, utcára került kutya gazdáját.
Kozma Tamás, a közterület-felügyelet Illatos úti ebrendészeti telepének főállatorvosa szerint a mikrocsipes egyedi azonosítás jelentené a megoldást, így azonosítható és felelősségre vonható lenne egy kidobott állat gazdája. Ennek megfelelően az Illatos úti telepről örökbefogadott kutyák és macskák mind kapnak mikrocsipet. A probléma rendezésével kapcsolatban Szilágyi a törvény megváltoztatása mellett a fokozatosságot hangsúlyozta, az ivartalanítás gyakorlatának elterjesztését és egy országos összeírást tart szükségesnek.
A szeptember 1-jétől hatályba lépő törvény tovább rontja a helyzetet; eddig ugyanis a veszettség elleni oltást beadó állatorvos köteles volt minden hónapban elküldeni az önkormányzatnak a beoltott állatok és tulajdonosaik adatait, így az önkormányzatoknak adatbázisuk alapján minden évben figyelmeztetni tudták az ebtartókat az esedékes oltásokról. A 2008. évi XXVI. törvény ezt megszüntette, és csupán azt írta elő az állatorvosoknak, hogy évente egyszer informálják az állat-egészségügyi hatóságot. Horváth László, a Magyar Állatorvosi Kamara főtitkára a törvény bevezetésének következményeiről elmondta: így tulajdonképpen az ebtartók saját belátására bízták, hogy eleget tesznek-e az évenkénti kötelezettségüknek, és beoltatják-e háziállatukat. Amennyiben az állattartók a jövőben nem tesznek eleget kötelezettségüknek, az önkormányzatok nem tudják majd őket felszólítani arra.
Az Illatos úti telepre évente csaknem háromezer állat kerül be, amelyeket vagy az utcán fognak be, vagy a gazdájuk hozza be őket. Az állat-egészségügyi telepen 94 férőhely van. Amennyiben telt ház van, és egy befogott eb gazdája nem jelentkezik, vagy nem találják meg két héten belül, egy állatot el kell altatniuk, hogy egy újabbnak helyet biztosítsanak.
A Fővárosi Közterület-felügyelet ebrendészeti telepe örökbefogadási napot hirdetett meg a múlt vasárnapra. Az akció sikeres volt, csaknem ezren érdeklődtek, 58 kutya talált gazdára aznap, és további 62 a meghirdetést követő héten. Késő őszszel rendezik a következő Összefogás az Illatos úti kutyákért akciót, de természetesen az év bármely napján lehet örökbe fogadni. Első feltételként – amennyiben befogott kutyáról van szó – tizennégy napnak el kell telnie, ez alatt az idő alatt csak az eredeti tulajdonosnak adhatják a kutyát. Ezután azonban bárki, aki betöltötte a 18. életévét, jelképes összegért hazaviheti az állatot.