Háromezer-hétszáz tételt, több mint negyvenezer egyedi darabot kínálnak megvételre az árverésen, összesen mintegy negyvenmillió forintos bruttó kikiáltási áron – mondta el érdeklődésünkre Nagy Árpád, az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet (EKI) gazdasági főigazgatója. A holnap induló árverésen több egymillió forintos egyedi értéket meghaladó berendezésre, orvosi műszerre licitálhatnak az egészségügyi intézmények.
Egy éve annak, hogy bezárták a 140 éves intézményt. Azóta számtalan civil és szakmabeli fejezte ki tiltakozását, felhívva a figyelmet az elhamarkodottnak és indokolatlannak vélt lépés következményeire. Az akkori ombudsman, Lenkovics Barnabás a bezárást követően kijelentette: „az a módszer és az az ütemezés, ahogyan a kormány az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet (OPNI) be akarja zárni, súlyos alkotmánysértést valósít meg”. Ő maga is felhívta a figyelmet arra az akkor nagy port kavart furcsaságra, hogy a másfél évszázados intézmény alapító okirata szerint a gyógyintézetnek kétszáz évig kell szolgálnia „a hazai elmeügyet”. A dokumentumot azonban sehol nem találták meg, pedig – ahogy az ombudsman fogalmazott – „a tisztességes eljárási rend betartásában bízó pszichiáterek heteken át keresték azt az intézményen belül és kívül is”.
*
Azóta Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa is nyílt levélben fordult az Egészségügyi Minisztériumhoz. – Az intézet bezárása aggályos helyzetet teremtett mind a mentálisan sérült vagy neurológiai betegségben szenvedő betegek, mind az egészségügyi dolgozók, végső soron pedig az egész társadalom számára – áll a közleményében. Rámutat arra is, hogy a legnagyobb veszteséget azok a betegek szenvedték, akik a megszűnő ágyakon feküdtek. Őket ugyanis elbocsátották az intézetből, és sokan közülük az utcára kerültek, ellátatlanok maradtak. Annak ellenére, hogy Szabó Máté, a szakma részéről pedig a Magyar Pszichiátriai Társaság és a Pszichiátriai Szakmai Kollégium is részletes képet festett a kialakult, egyéni tragédiákat is eredményező helyzetről, az egészségügyi tárca állítja: az OPNI megszüntetése miatt egyetlen ember sem maradt ellátatlanul.
Lapunk korábbi számában írtunk olyan esetekről, amelyek azt bizonyítják: több, az OPNI-ban kezelt beteg az utcára és hajléktalanszállóra került. A rendszeres kezelés hiányában pedig előfordult, hogy veszélyeztették saját és gondozóik életét. A Magyar Vöröskereszt Madridi utcai hajléktalanszállóján beszámoltak arról is, hogy a társaikra nézve veszélyes lakókkal kénytelenek voltak szerződést bontani. Emiatt sokuk újra fedél nélkül maradt. Jelenlegi sorsukról nem tudtak az intézetben, de volt olyan lakójuk is, akiről később megtudták: az utcán hunyt el.
Ezzel szemben a tényeknek és dokumentumoknak hátat fordítva a tárca azt közölte: a betegek ellátása még az átmeneti időszakban is a szakmai szabályok szerint, a jogszabályban meghatározott módon történt. Néhány hete kiadott közleményükben az áll: az Országos Egészségbiztosítási Pénztár valamennyi OPNI-ban ellátott kezelt esetében „betegútkövetést” folytatott, és megállapította, hogy ellátásban részesültek a továbbiakban is.
Arra is hivatkoztak, hogy az OPNI elhelyezésére szolgáló épületek állaga már a hatvanas évek végére leromlott. Németh Attila, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnökségi tagja lapunknak adott nyilatkozatában felhívta a figyelmet arra, hogy az OPNI bizonyos részei (stroke-osztály, neuroradiológiai osztály, a Nyéki úti részleg) a hazai kórházak átlagát messze felülmúlták. Németh Attila elismerte: bár a pszichiátriai osztályokat valóban fel kellett volna újítani, a „Lipót” bezárásával a betegek többsége nem került jobb körülmények közé. Ismertette, a Nyírő Gyula Kórházban a legrosszabb állagú épületbe, a korábbi krónikus belosztály helyére kerültek az új ágyak, míg a Merényi-kórházban a Lipótnál is rosszabb körülmények várták a pszichiátriai betegeket. Mint mondta, egyedül a Semmelweis Egyetem Kútvölgyi részlege biztosított egyértelműen jobb körülményeket, ám ez csupán hatvan-hetven ágyat jelentett.
Lapunk arról értesült, a napokban újabb levelet küld az ombudsman az egészségügyi tárcának. Ám azok után, hogy a szintén bezárt Svábhegyi Állami Gyermekgyógyintézet után holnaptól az OPNI felszereléseire is licitálni lehet, felvetődik a kérdés: van-e még értelme az újabb állásfoglalásnak.
A termékek között szerepelnek nagyobb értékű eszközök is, így kardiológiai ultrahangkészülék, lélegeztető- és ágytálmosó berendezés, valamint defibrillátor, de a kórházak vásárolhatnak apróbb orvosi berendezéseket is. A kínálatban emellett szerepel számtalan textília, bútor, számítógép és irodai berendezés is. Az EKI számításai szerint a kínálat mintegy háromnegyede elkel, közel a teljes kikiáltási értéket elérő áron. A börze terveik szerint 2008. szeptember 9-én zárul.
felsőoktatás
Rég nem volt ilyen sikeres felvételi
