Zsugorodó alapok

Jelentős veszteségekkel kellett szembesülniük a befektetési alapoknak az első fél évben. Leginkább a részvényalapok sínylették meg a piaci gyengélkedést. Ugyanakkor a likviditási, a pénzpiaci és az ingatlanalapok viszonylag jól átvészelték ezt a nehéz időszakot, a tőkekivonás azonban ezeket sem kímélte.

A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) kimutatása szerint 109 milliárd forinttal lett kevesebb az alapok vagyona 2008 első hat hónapjában. A piaci veszteségek 87 milliárd forintot tesznek ki. Az alapok vagyona június végén 3010 milliárd forint volt. A Bamosz tagjai által kezelt alapok összvagyona 2008 második negyedévében 4,3 százalékkal csökkent, az év eleje óta az esés mértéke 5,6 százalék. Farkas Miklós, a Bamosz munkatársa lapunknak elmondta: az első fél év eredményeit a részvénypiacok erőteljes esése árnyékolta be. Ez nemcsak azt vonta maga után, hogy az alapok egy részének jelentős veszteségeket kellett elkönyvelniük, hanem azt is, hogy a befektetők kevesebb kockázatot vállaltak, ezért számottevő tőkekivonás is történt. Emellett a piac szereplői inkább a kevésbé kockázatos termékek, például a garantált alapok felé kormányozták a pénzüket.
Ennek következtében folytatódott az a tendencia, miszerint a kötvényalapok, illetve a pénzpiaci alapok helyét az alacsony kockázatúnak tekintett alapok veszik át. A likviditási alapok aránya 23,8 százalékra nőtt, így ez a legnagyobb csoport. Az ingatlanalapokat ugyan az első fél évben ismét tőkekivonás sújtotta, de 18,9 százalékkal így is a második legnagyobb csoportot alkotják. A garantált alapok aránya már 16,5 százalék, és ezek adják a harmadik legnagyobb kategóriát. A kötvény- és pénzpiaci alapok (a likviditási alapok nélkül) már csak a teljes vagyon 19 százalékát teszik ki. Ez az arány a távirati iroda közlése szerint 2006 elején még 51,1 százalék, 2007 végén pedig 22,1 százalék volt.
Leginkább a részvényalapok sínylették meg a fél évet, körülbelül 20 százalékos piaci veszteséggel. A likviditási alapokra és a pénzpiaci alapok hozamaira kevésbé volt hatással a piac gyengélkedése, ezek a szokásos 2-2,5 százalékot produkálták. Az ingatlanalapok hozamai szintén stabilak maradtak, és 3 százalékot értek el a fél évben.
A második negyedév a hozamok terén valamivel jobban sikerült, mint az első, a leggyengébben teljesítő részvényalapok például közel 15 százalékos veszteséget produkáltak január eleje és március vége között, míg a második három hónapban már csak 7 százalékot. A tőkekivonás terén viszont a második fél év okozta a nagyobb csapást, ekkor összesen 139 milliárd forint tőkét vontak ki az alapokból. Az első negyedévben még 30 milliárd forint érkezett, igaz, ez is jóval kevesebb, mint a korábbi hónapok tőkebeáramlása.
Farkas Miklós szerint a második három hónap erőteljes kivonása annak köszönhető, hogy a befektetők egy kissé megkésve reagálnak a piaci folyamatokra, így a márciust megelőző időszak rossz eredményei ellen áprilisban kezdtek el védekezni.
A Bamosz által kezelt vagyon jelentős részét adó nyugdíjpénztári vagyonok alakulásáról Farkas Miklós elmondta: ezeket természetesen nem érintette a tőkekivonás, hiszen ezeknél folyamatos és kiszámítható a tőkebeáramlás, ám a hozamok csökkenése nem kímélte a pénztárakat sem. Ráadásul a választható portfólió bevezetése miatt a nyugdíjpénztáraknál nőtt a részvényarány, így sokaknak veszteséggel zárult 2008 első fél éve.