Újjáépülhet Traianus császár Duna-hídja

Szerbia és Románia újjáépítené a Traianus római császár parancsára elkészített első Duna-hidat. A Krisztus után 105-ben létrehozott építmény csak száz évig állt, de a korabeli ábrázolásokból megállapítható, hogyan nézett ki.

Uniós források bevonásával az ókor egyik építészeti csodája, a Traianus római császár által készíttetett első Duna-híd újjáépítését tervezi Szerbia és Románia.
A mai Románia területén lévő Dáciát meghódító, 98 és 117 között uralkodott császár seregei felvonulásának megkönnyítésére veretett hidat az Al-Dunán a mai romániai Turnu Severin és a szerbiai Kladovo között. Az 1127 méter hosszú művet a kor legnagyobb építésze, a damaszkuszi Apollodórosz tervezte, akinek alkotásai között olyan világhírű építmények szerepelnek, mint a római Pantheon, a császár hódításainak emléket állító Traianus-oszlop, Traianus római fóruma, számos diadalív és a spanyolországi Alconétar híd.
A római légiók használta, 103 és 105 között felépült híd csak száz évig állt. Traianus utódja, Hadrianus császár leromboltatta, nehogy északról jövő támadások segítőjévé váljon. Húsz pilléréből csupán egy maradt meg a szerb part közelében, de korabeli ábrázolások alapján nagy pontossággal megállapítható, hogyan nézett ki – emlékeztetett az MTI.
A remek mérnöki alkotás mindkét végén szobrokkal díszített boltíves kapu emelkedett.
A Vaskapu után, de még mindig szűk mederben rohanó Dunába a mesterek húsz kőpillért állítottak, ezek tartották a fából készült, boltíves faszerkezettel alátámasztott hídpályát. Az újjáépítést főleg Szerbia szorgalmazza, az ország mai területén nyolc római császár született és több jelentős romváros is található. Traianus hídjának rekonstrukciójára egymillió euró (233 millió forint) áll rendelkezésre, ami nem elegendő, de a terv kiötlői állítják: biztos ígéreteik vannak arra, hogy szerb, román és uniós forrásból összejön a szükséges összeg.