Vonatjárataikért küzdenek a települések

Nemcsak a szakértők, az érintett települések is bírálják a hét végén életbe lépő 2009-es vasúti menetrendet. A MÁV azzal érvel, hogy ésszerűsítették, s eközben Nyugat-Magyarországra is kiterjesztették az ütemes menetrendet. A bírálók szerint ezzel szemben a keleti megyékben komoly lyukak keletkeznek a korábban jól működő rendszeren.

Való igaz, a MÁV-nak gúzsba kötve kellett táncolnia, hiszen az előző miniszter, Szabó Pál által elrendelt teljesítménykorlát miatt, ha a vasúti szolgáltató bővíteni akarta az ütemes menetrendet a nyugati megyék irányába, akkor el kell vennie kapacitásokat Kelet-Magyarországról. A MÁV úgy igyekezett feloldani az ellentmondást, hogy azt állította, az utazók igényéhez igazította a korábban bevezetett ütemes menetrendet, vagyis ésszerűsített. Csakhogy az ésszerűsítés címén sikerült a Kelet-Magyarországon és a budapesti elővárosban működő ütemes menetrendet járatritkításokkal szétverni, míg Nyugat-Magyarországon nem jött létre az a csatlakozásokra épülő ütemes menetrend, amely valódi kínálatot teremtve kötné össze a régió városait – állította a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE).
A civil szervezet honlapján található elemzés szerint a Tatabánya–Oroszlány-vonalon napközben az órás követés kétórásra ritkul, a közvetlen budapesti járatok megszűnnek. A Budapest– Pusztaszabolcs-viszonylatban a félóránkénti vonatindítás a ritkítás áldozatául esett, csupán órás követés áll majd az utasok rendelkezésére. A Budapest–Vác–Szob-vonalon közlekedők arra számíthatnak, hogy iskolaszünetben öt pár Budapest–Vác-személyvonat kiesik.
A Szombathely–Nagykanizsa-vonal menetrendjét nem lehet ütemesnek nevezni, a követés négy– nyolc óra. A Székesfehérvár–Sárbogárd- és a Sárbogárd–Bátaszék-vonalak a ritkítás legnagyobb áldozatai. A 46-os vonal csatlakozásai Budapest felé gyakorlatilag megszűnnek: a főváros csak hosszú várakozással, két átszállással érhető el. A Nyugati pályaudvar és Nyíregyháza között közlekedő intercityvonatok szombat déltől vasárnap délig ritkítva közlekednek, az órás követés kétórásra ritkul. Az új menetrend nyilvánosságra hozatala után a tervezett változások miatt az ország több településén tiltakoztak. A Vas megyei Gencsapátiban aláírásgyűjtés kezdődött, mivel a ritkábban járó vonatokkal sokan nem tudják elérni a munkakezdést, illetve a napi iskolakezdést – mondta el Bodorkós Ferenc, Gencsapáti polgármestere.
Jövőre nem állnak meg a gyorsvonatok Újszászon, ami nemcsak a Szolnok melletti kisvárosban, hanem az Alsó-Jászság többi településein élők körében is elégedetlenséget váltott ki. Molnár Péter, Újszász polgármestere az MTI-nek elmondta: a döntés váratlanul érte a várost, és jelezte, hogy nem tőrödnek bele a számukra kedvezőtlen módosításba, igyekeznek minden lehetőséget megragadni, hogy a vasúttársaságot meggyőzzék a gyorsvonatok újszászi megállásáról.
Salgótarján és Budapest között az új menetrend életbelépésével hétköznapokon megszűnik a közvetlen gyorsvonati közlekedés, noha Salgótarján az ország egyetlen megyeszékhelye, ahol intercityjárat sincs. December 14-től megszűnik a Salgótarján–Budapest közötti járatpár. A gyorsvonat jelenleg
6.35-kor indul Budapestre, s 16.30-kor indul vissza a Keleti pályaudvarról.
Nem átgondolt a MÁV december 14-én életbe lépő menetrendje, amelyben a fantomvonatokkal, azaz az utasok nélkül közlekedtetett szerelvényekkel igyekeznek elérni, hogy betartsák a teljesítménykorlátot – mondta tegnap Molnár Béla, a KDNP országgyűlési képviselője. Ha a tervezett menetrend életbe lép vasárnaptól, a párt a parlament gazdasági bizottságának összehívását kezdeményezi, hogy a grémium vizsgálja felül a menetrendet – tette hozzá a képviselő.

Jól keresnek a MÁV-vezetők. Az évente több száz milliárd forint adóforintot felhasználó magyar államvasút vezetőinek jövedelmeit csak az Origo hírportál jogi lépéseinek hatására adta ki a MÁV. Ezek szerint Heinczinger István vezérigazgató éves fizetése 38,4 millió, prémiuma 30,72 millió forint. Sipos Sándor portfóliókezelési vezérigazgató-helyettes személyi alapbére évente 31,2 millió, prémiuma 24,96 millió forint. Mosóczi László általános vezérigazgató-helyettes éves bére 30 millió, prémiuma 24 millió forint. Az igazgatóság 7 tagjának, valamint a felügyelőbizottság 15 tagjának havi járandóságai több százezer forinttól – az elnök esetében – akár másfél millióig terjednek. A MÁV-vezetők emellett béren kívüli juttatásokat és költségtérítést is kapnak. Az Origo tovább folytatja a jogi eljárást, hogy részletes adatokat kapjon a MÁV-vezetők jövedelmeiről, juttatásairól.