A láthatatlan ítélet

2009. 07. 27. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Átfogó programot tárt a héten a nyilvánosság elé a Fidesz arról, mit kíván tenni a közrend, a közbiztonság helyreállításáért. Lázár János, az Országgyűlés szakbizottságának vezetője azt mondta, csak az erős állami rendőrség lehet a megoldás. Nem támogatják sem gárdák, sem munkásőrségek, sem helyi klubok létrehozását. Úgy vélte, a rendőröket nem lehet műkedvelő alakulatokkal pótolni, helyettesíteni. Lázár szerint ki kell építeni a körzeti megbízottak új rendszerét. Az ország területén 745 egységet indokolt létrehozni, mindegyikben 13 rendőr, körzeti megbízott dolgozna. Ez a csapat garantálhatná elsősorban az emberek biztonságát. A kormánynak el kell őket látnia gépkocsikkal és minden szükséges eszközzel.
A képviselő további fontos elemként említette, hogy a rendőr megfelelő fizetést kapjon. Érdekelt legyen abban, hogy a gondok-bajok közvetlen közelében, az események helyszínén lássa el megelőző, felderítő feladatát. Az emberek többsége ugyanis az ország számos régiójában fél, nem látja biztonságban javait, sőt a személyét sem. A fegyveres szervezetnek – a Fidesz szerint – visszajár az az ötvenmilliárd forint, amelyet az elmúlt három évben vettek el tőle. Természetesen az évi 220 milliárdos költségvetést is hatékonyan kell felhasználnia a 41 ezer fős testületnek. A nehéz bűnügyi helyzetben lévő borsodi térségben csapaterőként bevethető alakulatokra van szükség. Ugyanitt kiképzőközpontot is létre kell hozni. Lázár szorgalmazta a büntető törvénykönyv módosítását és a büntetőeljárás gyorsítását is.
Érthető, hogy a polgári párt a korábbinál nagyobb határozottsággal és részletességgel fejtette ki álláspontját. A Fidesz kormányra készül, a közbiztonság pedig mind reménytelenebb helyzetbe kerül. Egyik botrány a másikat éri. Nagyjából ott tartunk, ahol Kuncze Gábor belügyminiszteri működése idején, a Horn-érában voltunk. Ami itt van, az nem közbiztonság, hanem az államigazgatás, a rendvédelem csődje, amely beláthatatlan következményekkel fenyeget. Kuncze idején ugyanakkor még csak a maffiózók robbantották fel, lőtték le egymást, vállról indítható rakétája, kézigránátja keveseknek volt. Az 1998-as Fenyő-gyilkosság így is feltette az i-re a pontot: a balliberális kormánynak mennie kellett.
Ma ennél többről van szó. Az államhatalom leépítése, az állam elsorvasztása Kuncze kormányzati tevékenysége után is folytatódott. A 2002 óta eltelt időszak a rendőrség átszervezésének, átpolitizálásának korszaka volt. Egymásra talált ennek végrehajtásában Lamperth Mónika szocialista belügyminiszter, Bárándy Péter, az igazságügyi tárca vezetője, utódja, Petrétei József és természetesen Draskovics Tibor. Nem feledkezhetünk meg Szilvásy Györgyről, a kancellária vezetőjéről, majd a titkosszolgálatok irányítójáról sem. A szellemi, ideológiai hátteret ehhez az államtalanító folyamathoz változatlanul Kuncze Gábor szabad demokrata pártelnök, majd Kóka János gazdasági miniszter és pártvezető, illetve Magyar Bálint kultuszminiszter szolgáltatta. Az eseménysor Gyurcsány Ferenc tevékenységével vált teljessé: irányítása alatt bekövetkezett az összeomlás, az anarchia. Annál is inkább, mert a Gyurcsány–Kóka–Magyar hármas az állami, a gazdasági és az erkölcsi csődöt is előidézte. A neoliberális politika vezetett el a mai kaotikus állapotokig. Az embereknek nemcsak a biztonsága, hanem a biztonságérzete is elveszett. Pótszerként létrejött a Magyar Gárda. Az egyesületként bejegyzett társadalmi szervezetet az ügyészség indítványára július 2-án jogerősen feloszlatta a bíróság. Ez a mozzanat azonban ügyviteli okok miatt tovább borzolta a kedélyeket, s végképp megingatta a jogbiztonságba vetett hitet. Az ítéletet ugyanis nem kapták meg az érintettek. A bíróságon az elmúlt napokban is azt közölték: a kézbesítés folyamatban van.
Miért baj ez? Azért, mert nem tudjuk, pontosan miről szól a hivatalos szöveg. Az ítélethirdetéskor készült kép- és hangfelvételek szerint a másodfokú polgári tanács nemcsak a Magyar Gárda Egyesületet oszlatta fel, hanem a szervezetként be nem jegyzett mozgalom szervezeti kereteit is. Őszintén szólva az ítélet indokainak ismerete nélkül ez a döntés jogászok számára felfoghatatlan. A mozgalom ugyanis az egyesülésről szóló törvény szerint – az egyesülettel ellentétben – nem társadalmi szervezet. Azért nem, mert nincs tagsága, vezérkara, alapszabálya, emiatt nem jegyezhető be a társadalmi szervezetek nyilvántartásába. Abból tehát nem is törölhető.
Az ítélet indoklása nyilván mindenre megadja a magyarázatot. Ezért is érthetetlen, hogy a Fővárosi Ítélőtábla miért nem követi a Legfelsőbb Bíróság (LB) immár két évtizedes gyakorlatát. Miért nem napolta el a tárgyalást annak befejezése után azzal az indokkal, hogy nyolc napon belül hirdet ítéletet? Ilyen esetekben az ítéletet egy hét alatt írásba kell foglalni, szövegét pedig a döntés kihirdetése után át kell adni a peres feleknek. A nagy érdeklődéssel kísért ügyekben az LB-n ez így történik. Ráadásul – ugyancsak a perrendtartás szerint – az ítélet végrehajtása csak annak közlése után, rendszerint 15 napon belül következhet. Közlésnek a kézbesítés tekintendő. A bíró a tárgyaláson nem kézbesítette az ítéletet, hiszen addig – mivel az ügyet egy hétre nem napolta el – azt nem foglalhatta írásba. Így hát a kézbesítés menete most az, hogy az aktát a tábla visszaküldi az elsőfokú bíróságnak, innen pedig az ítéletet postán kiküldik az ügyvédnek és az ügyésznek. A 2007. június 18-án bejegyzett Magyar Gárda Egyesületet csak az ítélet kézhezvétele után törölhetik a nyilvántartásból.
Amikor tehát a rendőrség július 4-én, az Erzsébet téren feloszlatta a bíróság két nappal korábban kihirdetett ítélete miatt tiltakozó összejövetelt, fogalma sem volt arról, konkrétan mit tartalmaz az ítélet. Sőt, az ügyész sem ismerhette a dokumentum pontos szövegét, hiszen azt nem kapta meg. Amikor egy hét múlva, július 11-én egyesek a Szabadság téren demonstráltak, még mindig nem volt sehol az ítélet. Ekkor egyébként többen úgy határoztak: ismét létrehozzák a Magyar Gárdát, amely bizonyára jelenleg is élő szervezetként szerepel az egyesületek lajstromában.
A rendőrség egy hete nyomoz. A Budapesti Rendőr-főkapitányság szerint a Szabadság téren ismeretlen tettesek a már feloszlatott egyesület vagy mozgalom szervezőiként, vezetőiként léptek fel. Az, hogy a feloszlatás – vagyis az ítélet végrehajtása – csak a dokumentum kézbesítését követő 15 napon belül történhet meg, s az egyesület tényleges törlésére addig nem kerülhet sor, a jelek szerint senkit sem érdekel. A hatóság így maga járul hozzá a bizonytalanság növeléséhez, a jogbiztonság maradékának felszámolásához.
A rendőrség egyébként már akkor nagyot hibázott, amikor nem engedte meg, hogy július 4-én, a Szabadság téren demonstráljon, akinek nem tetszett az ítélet. Ezután csak súlyosbította a helyzetet azzal, hogy az Erzsébet téren gyülekező emberek közül jó néhányat előállított a Jobbik elnökével egyetemben. A rendvédelem óriási propagandát fejtett ki a radikális mozgalom mellett, s – talán a politika vélt vagy tényleges szándékainak megfelelően – tovább gyengítette a közbiztonságot.
Az MSZP július 4-i kongresszusa települési őrségek felállítását javasolta a kormánynak. Ezzel azt üzenték, voltaképp nincs szükség a rendőrségre. Legfeljebb őrző-védő céget alkalmaznak, mint március 15-én a Múzeumkertben. Egy ideje úgyis magánhadsereg, magángárda és kordon vigyázza biztonságukat.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.