Lelkész apja templomában énekelt, gospeleken nevelkedett az idén hetvenegy éves afroamerikai származású zenész. Itt ismerkedett meg az orgonával, amelyen édesapja kérésére mezítláb játszott – nehogy összekoszolja a pedálokat. Ezt a módszert később is megtartotta, és karrierje során védjegyévé vált, sokan utánozni is kezdték. Vallomása szerint, aki mezítláb játszik, közelebb kerülhet az orgonához, nem véletlen, hogy a zongorabillentyűket sem kesztyűben ütik le.
Zenéje elsősorban a hard bop és a soul-jazz ismertetőjegyeit viseli magán. Az utóbbi műfaj (melynek születésében maga is közreműködött) jellemzője a Hammond B3 orgona. Amit Rhoda Scott a világ legszebb hangszerének tart, szerinte mindenre képes, amiről egy zenész álmodhat. – Egy hangszerként vagy akár egy egész big bandként is funkcionálhat. Lehet kemény vagy egészen lágy, finom hangzású is. Bármilyen hangulat előidézésére képes, bármilyen stílus ritmusát le lehet rajta játszani – vallja a legszvingesebb dzsesszorgonistának titulált zenész.
Scott saját szerzeményei mellett koncertjein szinte mindig felcsendülnek olyan népszerű zenék, mint a Frank Sinatra által is énekelt New York, New York, a Mack the Knife, az In the Mood, a Take Five vagy a Hit the Road Jack.
Rhoda Scott a hetvenes években látogatott először Magyarországra, ahová már szinte hazajár. Egy másik életében biztosan magyar volt – nyilatkozta többször, még szakdolgozatát is a Kodály-módszerről írta.
Réka, Réka Rékuci, közel kerül hozzá a Peti!
