George Bensont szinte kisgyermekként szippantotta be az amerikai zeneipar: tizenegy évesen készítette el első kislemezét, tizenhét évesen egy rockbandában zenélt, 1962-től a Brother Jack McDuff együttessel turnézott, majd különböző formációkban tűnt fel, például Miles Davisszel. Első bomba sikerét az 1976-ban kiadott Breezin’ című albummal érte el. A This Masquerade című nóta rögtön a toplisták élére került. Benson a nyolcvanas évek óta a poposabb hangzásvilág felé mozdult el, de ez mit sem rontott dalai minőségén. Sőt. A Breezin’-t felfrissítve, újrafésülve nemrégiben Al Jarreau-val közösen énekelte fel. Természetesen ez is másodpercek alatt listavezető lett. Bensont Charlie Christian és Wes Montgomery muzsikája inspirálta, majd tökélyre fejlesztette az improvizáció eme sajátos technikáját. A pillanat szülte zene császára; rögtönzött gitárszólóihoz ad hoc ének társul tökéletes összhangot alkotva. Az improvizációs nagy mester több ízben muzsikált együtt Herbie Hanckockkal, Miles Davisszel, Carlos Santanával.
Negyvenöt év alatt hatvannégy nagylemezt készített, bezsebelt nyolc Grammy-díjat, de nagyságát mutatja, hogy az egyik legnagyobb gitárgyártó cég még egy George Benson Signature elnevezésű dzsesszgitár modelljével is előrukkolt. Páratlan hangzásvilág, vibráló gyorsaság, finom érzékenység, mélyen érző lélek, bujaság, játszi könnyedség, ez George Benson, akiben most is ott munkál a zseni olthatatlan szenvedélye. Here Comes the Sun, On Broadway, Give Me The Night, The Greatest Love of All: ezek a számok biztos nem hiányoznak a koncert repertoárjából.
Nigel Farage pártja a legnépszerűbb a brit keresztények körében
