Anomáliák

A nyomozó hatóságnál és az ügyészi szerveknél érzékelt anomáliák miatt tegnap lemondott a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) főigazgatói posztjáról Laborc Sándor, mondván, ezek az anomáliák nem teszik lehetővé, hogy teljes értékű munkát folytasson. Azok a fránya nyomozók ugyanis, karöltve az ügyészekkel, nem voltak képesek vádemelési javaslatig elvinni az általa megalapozottnak vélt, sőt titkos lehallgatások hangfelvételeivel alátámasztott feljelentését.
Bajnai Gordon elfogadta a lemondást, a szokásos protokoll szerint „érdemei elismerése mellett”. Sőt a kormányfő köszönettel nyugtázta, hogy a főigazgató vezetésével végrehajtott átszervezés sikeres volt. Mások, akik legalább annyira szeretik a hazájukat, mint a hazafi miniszterelnök, meg azt állítják, hogy Laborc gyakorlatilag szétverte, ezáltal meggyengítette a nemzetbiztonsági szolgálatot. Egyébként éppen akkor került sor a KGB akadémiáján kiképzett Laborc Sándor kinevezésére, amikor biztonsági szakértők szerint észlelhető volt a nemzetközileg megnövekedett orosz titkosszolgálati aktivitás.
Azt, hogy Laborc tevékenysége elismerésre talált „a baráti országok hasonló szolgálatainál is”, szívesen tudomásul vennénk, ha a miniszterelnök megmondaná, mely államokra gondol. Én például a nemzeti légitársaságunk tulajdonosának hazáját is baráti államnak gondolom, a Gyurcsány–Putyin baráti találkozók hangulatát felidézve nincs kétségünk afelől, hogy a KGB utódszervezetei elégedettek lehettek a Laborc vezette NBH-val.
Nyilvánvaló, Laborc Sándor lemondása összefüggésben van azzal az „anomáliával”, hogy az UD Zrt.-ügyben másokat már megtaláló jogállami eljárások őt is fenyegethetik. A főigazgató távozása csapás a Gyurcsány–Apró klán még mindig jelentékeny informális hatalmára, szimbolikusan is jelzi egy dicstelen korszak lassú, de remélhetőleg végérvényes elmúlását.
Laborc Sándort 2007-ben Szilvásy György titokminiszter javasolta a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatói posztjára annak ellenére, hogy az ellenzék nemzetbiztonsági kockázatot emlegetett a jelölttel kapcsolatban, és az SZDSZ-nek sem tetszett, hogy a jelölt KGB-akadémiás múlttal rendelkezik. Tény az is, hogy Laborc nemzetközi fogadtatása is felemás volt. És tavaly ősszel Szilvásy – a Laborc Sándor vezette hivatal információira hivatkozva – kirobbantotta az évtized kémbotrányának szánt UD Zrt.-ügyet. A volt titokminiszter nem kevesebbet állított, mint hogy az UD Zrt. egy árnyék-titkosszolgálatot működtet Magyarországon, amely egy kémprogrammal betört az NBH és a kormányzat számítógépes rendszerébe, és ott hosszú hónapokon át kutakodott. Szilvásy szerint nyolc hónapon keresztül fürkészték a titkosszolgálat titkait. Kiderült: az NBH hónapokig lehallgatta az UD Zrt. vezetőinek telefonjait. Laborc feljelentést tett az UD Zrt. ügyében a rendőrségen, és a hatóság lecsapott a biztonsági cégre. Csakhogy a házkutatáskor kiderült: valami nem stimmel. Például a lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés gyanúja, amivel Laborc egyebek mellett megkóstolta az UD-t, már a házkutatás alatt füstté vált, mert lőfegyverek helyett csupán hatástalanított dísztárgyakat találtak. Laborc feljelentésére az UD vezetői ellen államtitoksértés, magántitok jogosulatlan megismerése, számítógépes rendszer feltörése, valamint adócsalás gyanúja miatt csaknem egy évig folyt a nyomozás, amit két hete a rendőrség bűncselekmény hiányában megszüntetett.
A prosperáló biztonsági cég a botrány miatt lényegében csődbe ment. A vezetői is feljelentéseket tettek rágalmazás, hamis vád és hatóság félrevezetése miatt, s személyiségi jogi és kártérítési pereket indítottak.
Vajon Bajnai akkor is ilyen elégedett lesz Laborccal, ha a bíróság milliárdos kártérítést ítél meg a tönkretett biztonsági cégnek? Kis öröm lesz az ürömben, hogy a kár megtérítése már nem a szocialista kormány gondja lesz.