Csak béremelésről tárgyalnának

Csak reálbér-emelkedést tudnak elfogadni a szakszervezetek az elkövetkezendő bértárgyalásokon. Felvetődhet az is, hogy a jelenlegi helyzetben szükség van-e a minimálbér, illetve a szakmai bárminimum intézményére.

Sok szakmai előkészítést igénylő, kemény és bonyolult bértárgyalásokra számítanak a szakszervezetek és a munkaadók egyaránt. Borsik János szerint már szeptemberben el kell kezdeni az országos bérajánlásról szóló egyeztetéseket. A jövő évi adó- és járuléktörvényeket már elfogadta a parlament, a kormány pedig az eddigieknél korábban, novemberben fogadná el a költségvetést, azaz addig meg kellene állapodni – mondta az Autonóm szakszervezetek elnöke. Mivel az idén csökkent a keresetek reálértéke, az áfa és a közüzemi terhek, a hitelek törlesztőrészletei viszont emelkedtek, az érdekvédő csak olyan megállapodást tart elfogadhatónak, ami bruttó emelésen keresztül biztosít reálbérpozició-javulást. Az elnök továbbá szükségesnek tartotta a minimálbér, illetve a szakmai bérminimum emelését is. Úgy vélte, nehezítheti a tárgyalásokat az eddig adómenetes béren kívüli juttatások megadóztatása, ám arról nem kellene elfeledkezniük a munkaadóknak – hangsúlyozta –, hogy ötszázalékos járulékcsökkentésben részesültek. Kormányzati részről Borsik a szakmaiatlanságot és az egyeztetés nélküli döntéshozatalt kifogásolta, szerinte a munkaügyi tárcának nem tett jót a gyakori vezetőváltás.
Bár a kiszámíthatatlan gazdasági környezet miatt akár hátrányt is jelenthet egy gyors megállapodás, számos kérdésben valóban érdemes már jó előre egyeztetni – mondta lapunknak saját szakmai véleményként Dávid Ferenc. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára az egyik legfontosabb szakmai feltételnek tartotta, hogy a kormánynak világossá kell tennie, egészen pontosan mit jelent a gyakorlatban a szuperbruttósítás. Dávid szerint beszélni kell arról is, hogy a jelenlegi helyzetben szükség van-e a minimálbér, illetve a szakmai bárminimum intézményére. Ezek szerepét elismerte, mégis úgy vélte, a legkisebb bér mértékét szerencsésebb lenne ágazatonként meghatározni, így ahol megtehetik, ott többet, ahol nem, ott kevesebbet fizetnének. A bérajánlás lehetséges mértékéről úgy fogalmazott, azt „a gazdaság teljesítményéhez kell kötni”. Dávid Ferenc elismerte a munkavállalók veszteségeit, azt a gyakorlatot viszont elfogadhatatlannak nevezte, hogy míg egy magas bérajánlásra lecsapnak a veszteséges állami vállalatok, addig a vállalkozások nem tudnak fejleszteni, és elbocsátásokra kényszerülnek.