Orbán Viktor reakciója. A Fidesz elnöke Tusnádfürdőn újságíróknak nyilatkozva elmondta: Szlovákiában nem egyszerű a helyzet, a felvidéki magyarokat sújtó nyelvtörvény felkorbácsolta a kedélyeket mindenhol, nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában. – Olyan kérdéseket próbálnak a törvény erejével büntetni, amelyeket nemcsak demokráciák, hanem ép elméjű politikai rezsimek soha nem próbáltak ilyenformán szabályozni, vagy legalábbis nem tehették ezt meg a nevetségessé válás kockázata nélkül – jegyezte meg a legnagyobb ellenzéki párt vezetője. Hozzátette: így nem lehet békésen egymás mellett élni a 21. században, a legnagyobb jóindulat mellett sem. (B. A.)
(Pozsony)
Mint ismeretes, a nyelvtörvény az élet gyakorlatilag minden területén kötelezővé teszi a szlovák nyelv használatát, a jogszabály be nem tartását pedig száztól ötezer euróig terjedő pénzbírsággal büntetheti a kulturális minisztérium erre szakosodott osztálya, amelyet a szlovákiai magyarok nemes egyszerűséggel már most nyelvrendőrségnek neveznek.
Ivan Gasparovic hű maradt támogatóihoz, az önmagát szociáldemokratának valló, de egyre nacionalistább Smerhez és az szélsőségesen magyarellenes Szlovák Nemzeti Párthoz annak ellenére, hogy mára nyilvánvalóvá vált – mint írja a liberális Sme kommentátora –, hogy „Marek Madaric kulturális miniszter sajtótörvénye után most a nyelvtörvény az, amellyel nemzetközi fórumok fognak foglalkozni”. A lap emlékeztet arra, hogy az Európai Parlament új elnöke, a mindig szlovákbarát Jerzy Buzek a Madaric-törvényről kénytelen volt kimondani, hogy ez a jogszabály nemcsak a magyaroknak árt, hanem az európai integráció szellemének és a demokrácia alapelveinek is, és arra figyelmeztet, szlovák törvényről az EP-elnökök szájából hasonló a meciari idők óta nem hangzott el.
A gazdasági Hospodárske noviny napilap exkluzív interjút közöl Michael Gahlerrel, a CDU EP-képviselőjével, aki arra mutat rá: a szlovák törvény diszkriminatív jellege abból is kiolvasható, hogy „egy szomszédos országban használt nyelv, tehát a cseh nyelv Szlovákiában előnyösebb helyzetben van és használhatóbb, mint az ország polgárai 10 százalékának az anyanyelve”. Gahler rámutat arra, hogy az európai folyamatokkal ellentétes, ha 50 vagy 100 éves sérelmekért akar visszavágni valaki. „Különösen sajnálatra méltó, ha Robert Fico a Duna túlpartján meglévő irredentizmussal indokolja a törvényt”, az Európai Unióban ugyanis nincs ország, amely határmódosítást akarna, „azt csak szélsőséges erők emlegetik, olyan fajták, mint Ján Slota. Sajnálatos, hogy Ficónak előzékenynek kell lennie Slotával szemben, ez egy szerencsétlen politikai konstelláció” – állítja a CDU europolitikusa.
Martin Bútora az IVO Társadalomkutató Intézet elnöke szerint a kisebbségi jogok kérdése nem a tagországok belügye. Ha pedig Szlovákia meg van győződve arról, hogy semmi baj a nyelvtörvénnyel, akkor nem kellene félnie a nemzetközi vitától – mondta lapunknak.
