Homályban maradó közbeszerzések

Mind kevesebb pénz talál gazdára nyilvános közbeszerzés útján. Berényi Lajos, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta: a tárgyalásos közbeszerzések száma minimálisan csökkent, viszont az értékük 43 százalékról 52 százalékra emelkedett. Ez különösen az uniós támogatással megvalósuló beszerzéseknél veszélyes, mivel az EU nem pártolja a nem nyilvános tendereket – tette hozzá az elnök. A tárgyalásos eljárásoknak két változata ismert. Az egyik a Közbeszerzési Értesítőben megjelenő hirdetménnyel indul, tehát ha korlátozottabb is a nyilvánossága, mégsem annyira zárt, mint a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, amely a potenciális ajánlattevőnek megküldött felhívással indul. Várday György közbeszerzési szakértő ennek kapcsán lapunkkal közölte: a nem nyilvános közbeszerzések rengeteg visszaélésre adnak lehetőséget. Előfordul, hogy a pályáztatók a szabályok kijátszásával elérik, hogy a beszerzés a hirdetés nélküli kategóriába essen, vagyis csak az általuk kiszemeltek tudjanak róla. – Ilyenkor gyakran nem a szakmai szempontok érvényesülnek, hanem politikai, személyes, vagy más magánérdekek – állítja a szakértő.
Az idei első fél évben 752 milliárd forint értékű közbeszerzést hirdettek meg, 33 százalékkal többet, mint tavaly ilyenkor, ám a lebonyolított eljárások száma akárcsak egy évvel ezelőtt, az idén is 1780 volt. Az adatok a kis értékű eljárásokat nem tartalmazzák, mert azokról csak jövőre kell adatot szolgáltatni. A 752 milliárd forint rapszodikusan oszlik meg az első hat hónap között. Januárban és februárban kétszázmilliárd felett volt a közbeszerzések értéke, majd áprilisban 14 milliárdra csökkent, júniusban pedig 134 milliárd forint lett. Berényi Lajos a hullámzást azzal magyarázta, hogy április első napján lépett hatályba a közbeszerzési törvény módosítása, ezért az ajánlatkérők igyekeztek előre hozni a kiírásokat. Az elnök elmondta: egyebek mellett az volt az előre hozások oka, hogy az új szabályok szerint nagyobb az eljárások nyilvánossága. Az első fél évben bekövetkezett egyharmados értékbeli növekedés mögött elsősorban az építési beruházások emelkedése állt. A teljes meghirdetett érték 46,6 százaléka tartozik ide. A szolgáltatások aránya 36,4 százalék, az árubeszerzéseké pedig 16,7 százalék. A külföldi székhelyű cégek részesedése nem volt több 1,5 százaléknál, de a magyar leányvállalattal pályázó, és úgy nyert külföldi cégek már 20-25 százalékot is kihasíthattak a magyar közbeszerzésekből – mondta Berényi Lajos.

Megbüntették az APEH-et. A Közbeszerzési Döntőbizottság kétmillió forintra bírságolta az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt, mert az általa telefonos ügyfélközpont létesítésére kiírt közbeszerzésben kizárt két, közösen induló céget a hirdetmény nélkül indult tárgyalásos eljárásból, mivel azok nem megfelelően indokolták az ajánlatuk módosítását. (MTI)