Kicsi tanács óriási titkársággal

Már idén negyvenfős titkárság segíti a munkáját a három főből álló költségvetési tanácsnak – tájékoztatta tegnap lapunkat a szervezet ügyviteli igazgatója. A februárban megalakult tanács ugyan még nem vizsgálja a jövő évi büdzsét, és előrejelzéseket is csak júliustól kell készítenie, ám az apparátus idei fenntartása mégis 710 millió forintot visz el.

Hiába szavazta meg a múlt év végén az Országgyűlés a költségvetési hivatal helyett a takarékosabbnak tűnő költségvetési tanácsot, a testület mégis egy drágán fenntartható hivatallá nőtte ki magát. Lapunk érdeklődésére a szervezet ügyviteli igazgatója tegnap elismerte: a háromtagú költségvetési tanácsot segítő titkárságba jelenleg is folyamatosan vesznek fel szakembereket, s terveik szerint már az idén negyvenfős stáb segíti a tanács munkáját. Mint Bozó Ilona elmondta, a kormány a büdzsé általános tartalékából két részletben összesen 710 millió forintot biztosít az apparátus idei fenntartására. Hangsúlyozta: a költségvetési tanács a 2010-es költségvetést még nem vizsgálja, az első büdzsé, amit górcső alá vesznek, a 2011-es lesz. Arra a kérdésünkre, hogy az apparátusnak idén mi lesz a konkrét feladata, nem kaptunk választ. A februárban megalakult szervezetnek még nincs honlapja, így ez sem tudott segítséget nyújtani az eligazodásban. A honlap elsősorban azért lenne fontos, mert itt kellene a hivatal működésére vonatkozó törvény értelmében július elsejétől közzé tenni a grémium gazdasági előrejelzéseit.
Emlékezetes, a költségvetési tanács több mint két évig többek között azért nem tudott megalakulni, mert a parlamenti pártok nem tudtak dűlőre jutni a szervezet költségeinek tekintetében. A folyamatos túlköltekezés megakadályozása és a költségvetési törvények betartatása érdekében a Fidesz még 2006 májusában nyújtott be törvényjavaslatot. Az ellenzéki indítvány szerint a testület három tagja díjazás nélkül látta volna el feladatait. A kezdeti elutasítás után a kormánypártok a költségvetési hivatal felállítása mellett foglaltak állást, így ötpárti megegyezés nem született az ügyben. A vitának végül a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió vetett véget, tavaly októberben ugyanis a magyar kormánynak a húszmilliárd eurós hitelcsomag fejében vállalnia kellett: csökkenti az államháztartás hiányát, és a költségvetési fegyelmet erősítő jogszabályokat vezet be. Ez utóbbi kitételhez tartozott a független, háromfős költségvetési tanács megalakítása is.
A független felügyelőtestület létrehozására már 2005-ben javaslatot tett Szapáry György, a jegybank korábbi alelnöke, aki elsősorban a költségvetési trükközésnek és az államháztartási hiány korlátlan növelésének szabott volna gátat. A költségvetés folyamatai átláthatóságának érdekében közgazdászok hosszú évek óta azért szorgalmazták a független grémium felállítását, mert az állami túlköltekezések miatt sorozatosan nem teljesültek a költségvetési hiányszámok, vagyis a tervezettnél rendre jóval több volt a költségvetés fedezetlen kiadása. A létrejött ellenőrző szerv feladatköre azonban a tavaly elfogadott törvény értelmében jócskán eltért az eredeti elképzelésektől, mivel csak véleményezési és tájékoztatási jogkörrel ruházta fel a tanácsot, amely vétójogot sem kapott. A tanács így mindössze főként gazdasági előrejelzések készít, és a költségvetéshez tartozó törvényjavaslatok költségvetési hatására vonatkozó becslésekkel foglalkozik az előírások szerint. Ezekről tájékoztatja a jegybankot, a köztársasági elnököt, a parlament szakbizottságait, valamint a számvevőszéket. A törvény nem szabályozza ugyanakkor, hogy mi a teendő akkor, ha a hivatal véleménye ellenére mégis megszavazná a parlament a kifogásolt törvényjavaslatot, figyelmen kívül hagyva a testület ajánlásait. Pozitívum viszont, hogy a tanácstól kérhetnek útmutatást a parlament költségvetési ügyekben feladatkörrel rendelkező szakbizottságai, és a testület tájékoztathatja a kormányt az államháztartás átláthatóságát célzó javaslatairól.
A tanács élére még februárban választotta meg ellenszavazat nélkül az Országgyűlés Kopits György közgazdászt, aki korábban csaknem harminc évig dolgozott a Nemzetközi Valutaalapnál. A nemzetközileg elismert szakember mellé még két főt választottak meg a tanácsba: Oblath Gábort, a jegybank monetáris tanácsának azóta leköszönt tagját, valamint Török Ádám akadémikust, a Magyar Közgazdasági Társaság alelnökét.