Mindenért fizetnünk kell

Továbbra is szinte korlátlanul módosíthatják a bankok a hitelszerződéseket, hiába a jogszabályi módosítás. Már most látható, hogy a gyakorlatukon a bankok tűrhetetlen módon nem kívánnak változtatni, s a fogyasztókra terhelnek minden költséget – állítja a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége. – A bankok visszaélnek erőfölényükkel, amikor rengeteg olyan feltételt határoznak meg, amelyek lehetővé teszik a szerződés módosítását.

Ez jól példázza, hogy a fogyasztó csak addig fontos a számukra, amíg megkötik vele a hitelszerződést – olvasható a szervezet közleményében. A bankok módosításait korlátozó törvény augusztus 1-jén lép majd hatályba, de úgy tűnik, nem éri el a célját.
*
Ez alapján a pénzintézetek kizárólag a kamatot, díjat vagy költséget változtathatják meg egyoldalúan – az ügyfél számára kedvezőtlenül –, a szerződésnek pedig tartalmaznia kell, milyen változás milyen módosítást vonhat maga után. A fogyasztóvédők szerint a pénzintézetek már előre készülnek a törvény bevezetésére, s a szerződésekben rengeteg feltételt felsorolnak, amelyekkel élve aztán egyoldalúan módosíthatják a szerződéseket. Még a postai költségek megemelkedését is kifizettethetik az ügyfeleikkel, ha úgy tartja kedvük, de az alkalmazottak fizetésemelése vagy a reklámköltségek növekedése is az ügyfél pénztárcájára megy.
A bankok ezen módszereiből egyre több ügyfélnek lett elege. Tegnap például mintegy 200-300 ember tüntetett Mezőkovácsházán Karsai József szocialista országgyűlési képviselő vezetésével egy külföldi tulajdonban álló kereskedelmi bank fiókja előtt, hogy tiltakozzanak a bankok egyoldalú szerződésmódosításai ellen – adta hírül a távirati iroda. Karsai József elmondta, hogy a külföldi tulajdonú bankok megközelítően egymillió olyan szerződésmódosítást küldenek ki a napokban az adósoknak, amelyek azt jelentik, hogy a jövőben gyakorlatilag az összes költségüket ráterhelhetik az ügyfeleikre. Mint mondta, amikor magas volt az euró árfolyama, akkor azonnal emelték a törlesztőrészleteket, most azonban, amikor 40 forintot gyengült az euró, a részlet összege szinte változatlan maradt.
Az MSZP szerint haladéktalanul vizsgálatot kell folytatni a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) egyes kereskedelmi bankoknál az egyoldalú szerződésmódosítások miatt. Kovács Tibor, a párt parlamenti frakcióvezető-helyettese tegnap elmondta, még a törvény augusztus elsejei hatálybalépése előtt a bankok igyekeznek abszurd indokokra hivatkozva, saját érdekeiknek megfelelően átalakítani a szerződéseket. A politikus szerint a PSZÁF-nak azt kellene megvizsgálnia, hogy a bankok által követett gyakorlat mennyire felel meg a jogszabályoknak, s hogy menynyire érvényesül az árfolyamok változása a kamatpolitikában.
Az MSZP sajtótájékoztatójára reagálva Koszorús László fideszes országgyűlési képviselő elmondta: a szocialisták nem oldják meg a devizahitelesek problémáit azzal, hogy mindennap fűt-fát ígérnek sajtótájékoztatókon. A Fidesz szerint erős kormányra és valós intézkedésekre volna szükség. Az Otthonvédők nevű civil tömörülés egyébként tegnap találkozott Koszorús Lászlóval. Simó Endre, a szervezet elnöke lapunknak elmondta: azt szerették volna elérni, hogy a kilakoltatások mihamarabb véget érjenek, s fizetési moratórium lépjen életbe, de egyelőre nem kaptak konkrét választ.
Nem csak a hétköznapi emberek, a cégek és a privátbanki ügyfelek is becsapva érzik magukat. Több bank is olyan jól hangzó, de bonyolult és kockázatos befektetést ajánlott az ügyfeleinek, amelynek rizikóját talán még a bank azokat áruló szakemberei sem értették teljesen, s így nem megfelelő módon ismertették. Még az sem tűnt fel a befektetőknek, hogy már a pénz elhelyezése utáni első percben a tőkéjük közel felére rúgó veszteséget kell elkönyvelniük, ha hozzá akarnak jutni a pénzükhöz. Mire a befektetők észbe kaptak, a pénzük jó része már köddé változott, sőt, a fedezetük többszöröse úszott el. – Ily módon több mint 100 milliárd forint kár érte a befektetőket – közölte tegnap Zalán Gábor ügyvéd. – Ezekben az esetekben egyébként nem arról van szó, hogy valaki részvényt vesz és az árfolyam esése miatt veszít, hanem arról, hogy a bank olyan devizaárfolyamra épülő terméket adott el, amelynek nem ismertette a valós kockázatait – tette hozzá az ügyvéd. Ráadásul még akkor sem zárták le a befektetést, hogy valahol határt szabjanak az ügyfelük veszteségeinek, amikor már bőven benne jártunk a válságban, s háromszáz forint körül járt az euró. Így fordulhatott elő, hogy ha egy cég 500 ezer eurót fektetett be, ma már akár többmilliós mínuszban is járhat. – Ezeket a konstrukciókat sok esetben exportáló cégek vették igénybe, hogy mérsékeljék a forinterősödés miatt fellépő veszteségeiket. Csakhogy a befektetés nemhogy nem védte meg őket az erősödéstől, hanem még a gyengülésből származó nyereségüket is elvitte – közölte Zalán Gábor. Veszteség esetén a bank újabb és újabb fedezeteket kér a befektetőtől, sőt, az ügyfél számláján lévő összes pénzt erre a célra használhatja fel. – A több millió eurós bukás természetesen egy jól működő céget is padlóra küldhet, így a rossz befektetés nemcsak anyagi veszteséget okoz, hanem munkahelyeket szüntethet meg, s nehéz helyzetbe hozhatja a bajba jutott cég beszállítóit is – mondta el Zalán Gábor. Több bank is forgalmazott hasonló kockázatokkal járó, az ügyfelek számára teljesen átláthatatlan termékeket. Közülük a Raiffeisent, az OTP-t és a K&H-t említette meg az ügyvéd.