Pótcselekvés, nem védelem?

A szakemberek nem tudnak olyan eszközt ajánlani a hozzájuk forduló ügyfeleknek, amely biztosan elriasztja a tulajdonuk ellen fordulót, ugyanakkor nem alkalmas arra, hogy a támadó életét kioltsa. Az általunk megkeresett biztonságtechnikai cégek legtöbbször lapunktól értesültek a Btk. változásáról, amely bevezeti a jogos védelmi eszköz fogalmát.

Ne azé legyen a kockázat , aki saját személyét, családját próbálja védeni, hanem legyen a sérülés és a büntetés tekintetében is a támadóé – hangoztatta Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter a közelmúltban, annak kapcsán, hogy a büntető törvénykönyv (Btk.) bevezeti a megelőző jogos védelmi eszköz fogalmát, így a jövőben a védekező javai elleni támadás megelőzése érdekében védőberendezést vagy védekezőeszközt alkalmazhat. A jogszabály azonban hangsúlyozza, hogy ezek az eszközök nem lehetnek alkalmasak az élet kioltására.
Balsai István (Fidesz), volt igazságügyi miniszter a törvény legfőbb erényének azt jelölte meg, hogy az szakít a hagyományokkal, és ezen túl már nem a védekezőé, hanem a támadóé a kockázat. – Alkalmazható fizikai hatás az elkövetővel szemben, így a törvény céljának megfelelő, ha árokkal, veremmel védünk egy ingatlant, és idesorolhatom a könnygázt vagy a házőrző ebet is, de a védelem jellegére mindig fel kell hívni a figyelmet – fűzte hozzá Balsai István. Az ellenzéki politikus elképzelhetőnek tartja, hogy a törvény megszületésével esetleg nem jut el a bíróságig egy-egy ügy, hiszen a nyomozó hatóságok megítélhetik úgy is: a védekező betartott minden, rá kötelező jogszabályi előírást. Ebben az esetben az esetleg megsérülő támadó csak pótmagánvádas eljárást indíthat.
– Értelmezhetetlen, nonszensz, ami az új jogszabályban áll – fogalmazott ugyanakkor Dobrai László, az Euro Alarm biztonságtechnikai cég vezetője, aki úgy vélte, hogy a törvényi módosítás nem más, mint a lakosság megnyugtatása: tehetnek valamit, igaz, az pontosan nem körülírt, mit. Dobrai értetlenkedve fogadta a törvényi megfogalmazást, amely szerint a védekezési eszköz nem lehet alkalmas az élet kioltására, szerinte ha ilyen berendezéssel óvja valaki otthonát, adott esetben, például egy erőszakos támadóval szemben könnyen életét veszítheti.
Kifejtette: olykor a kidolgozott izomzat is jelenthet nagyobb erőt egy lőfegyvernél, vagyis a törvény e vonatkozásban is értelmezhetetlen. Dobrai László arra is felhívta a figyelmet, hogy az őrző-védő cégekhez vagy a rendőrséghez bekötött riasztóberendezések sem nyújtanak kellő biztonságot, mert az említett szervek nem tudják garantálni, hogy öt percen belül a helyszínre érnek. – Negyedóra alatt pedig a bűnözők vígan ellopnak minden értéket – mutatott rá a cégvezető.
A Fullsec Vagyonvédelmi Kft. munkatársa, Zambelisz Jorgosz elmondta: cégük, mérettől függően panellakás esetében 60, míg egy családi háznál minimum 90 ezer forinttól vállalja e rendszerek telepítését. – A riasztó ugyan nagy hangot ad ki, de nem nevezném százszázalékosan biztonságosnak – fogalmazott a biztonsági szakember.
Az általunk megkeresett cégeket általában felkészületlenül érte a jogszabály megváltozása, legtöbbször lapunktól értesültek róla, abban viszont egyetértettek: a terjedő bűnözésnek megálljt kell parancsolni, többjüket felháborították a kertlopásos esetek, de ahogy a Ko-Bak Kft. egyik munkatársa fogalmazott, „manapság már semmi sem elég elrettentő erő”.
Magunk kezdtünk kutatni alkalmas eszközök után, és hosszas keresgélést követően is csak egyetlen eszközt találtunk: a „robotzsaru” névre keresztelt rendszert, amely felszólítja a behatolót a megadásra, amennyiben a bűnöző ellenkezik, gázpisztolyból lövéseket ad le a gép és füstöt is gerjeszt. Olyan céget azonban már nem találtunk, amely forgalmazná is e terméket; olyat sem, amely a törvényi kritériumoknak megfelelő, de megfizethető és alkalmas eszközt tudott volna ajánlani a már eddig is kapható infrasorompó, kerítésvédelem, valamint hang- és fényjelző rendszereken kívül. Ezek telepítését a leginkább rászoruló vidéki nyugdíjasok vagy a panellakásokban élők egyébként sem tudják kigazdálkodni.