Ebben a negyedévben érheti el tetőpontját a fizetésképtelenséget jelentő cégek száma Magyarországon, miután már az első fél évben csaknem 22 százalékkal nőtt az ilyen vállalatok száma a Coface nemzetközi követeléskezelő magyarországi leányvállalatának számításai szerint. Dercze Zoltán, a hitelminősítő vállalat országigazgatója a Coface legfrissebb előrejelzésének tegnapi ismertetésekor elmondta, hogy a rendszerváltás óta az idei lesz a legrosszabb év a fizetésképtelenség szempontjából. Az ágazatok fizetésképtelenségi listáját – az elmúlt évekhez hasonlóan – továbbra is az építőipar vezeti, ezt követi a kis- és nagykereskedelem, valamint a turizmus és a vendéglátás. Az idén már az első fél évben mintegy 13 ezer fizetésképtelenségi eljárás indult hazai vállalatok ellen, s a csődhullám immár a milliárdos árbevételű nagyobb cégeket sem kerüli el.
A földrajzi megoszlást tekintve a legmagasabb csődhányaddal Szabolcs-Szatmár-Bereg megye rendelkezik, majd Nógrád és Békés megye következik, de Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is csaknem 70 százalékkal nőtt a cégcsődök száma. A Coface szakértői szerint a két évvel ezelőtt hosszas előkészítés után módosított csődtörvény látványosan megbukott, amelyet jelez, hogy az idén mindössze néhány csődeljárást sikerült lezárni.
*
A törvényen ismét módosítottak, azonban ehhez sem fűznek reményeket a Coface-nál. Emlékezetes, hogy az építőipari körbetartozások felszámolását célzó, úgynevezett biztos kéz törvény sem működik, a végrehajtáshoz szükséges kifizető testületek ugyanis még fel sem álltak.
– A szállítói hitelezők számára érthetetlenül és elfogadhatatlanul sokat vártak a különböző kormányzatok, a szerepének betöltésére s a hitelezői érdekek védelmére teljesen alkalmatlan csődtörvény megújításával – a gazdasági élet szereplői, a szakmai szervezetek és a bíróságok legalább hat éve követelik a jelenlegi csődszabályozás módosítását – szögezi le az Euler Hermes Magyar Követeléskezelő Kft. is. Meglátásuk szerint az elmúlt években hatályossá vált változások a legsúlyosabb problémák kezelésére sem voltak alkalmasak, esetenként pedig még károsnak is bizonyultak.
– Meglátásom szerint a módosítás a jelenlegi formájában több oknál fogva sem hoz hosszú távon jelentős eredményt, bár hozzá kell tennem: néhány régi igényre, problémára igyekszik választ adni. Kicsit olyan érzésem van, mint ha a kormányzat adminisztratív eszközökkel igyekezné megváltoztatni azt a tényt, hogy egész Európát tekintve az elmúlt években arányaiban Magyarországon volt a legmagasabb a felszámolási eljárások száma – fogalmazott Győrfi Attila ügyvezető az új csődtörvénnyel kapcsolatban.
A hiányos jogszabályi környezetre utal, hogy a hazai felszámolások száma megdöbbentően magas az egész régióhoz viszonyítva is: a térség tíz országában együttvéve nem számolnak fel annyi vállalatot, mint hazánkban. Míg nálunk tavaly 21 245 eljárás volt folyamatban, addig Csehországban 3543, Lengyelországban pedig mindöszsze 411. A törvényi rendezetlenség a mai napig fennáll, annak ellenére, hogy a lánctartozások és a felszámolási eljárások száma évek óta növekedik. A 2007-ben életbe lépett csődtörvény-módosítás teljes kudarcba fulladt, így tavaly vissza kellett vonni. A szeptembertől hatályba lépő ismételt módosítás a szakemberek szerint már azzal halálra van ítélve, hogy a csődeljárás indításához nem lesz elegendő a hitelező kérelme, szükség lesz az adós beleegyezésére is. Hazánkban ráadásul nagyon kevés cégvezető van tisztában a vállalkozás megmentésének ezzel a fajtájával, mivel évente csupán néhány csődeljárást zárnak le. A követeléskezelők szerint megoldatlan a céges adatbázis kezelése is, így a korábban felszámolt vállalkozások vezetői a jövőben is akadálytalanul alapíthatnak újabb cégeket ugyanarra a tevékenységi körre.
Zelenszkij újabb fogolycserét jelentett be
