(Párizs)
Számos országban a vasárnap pihenőnap, ami azt jelenti, hogy a boltok zárva vannak, hogy a dolgozók ki tudjanak kapcsolódni. Aki pedig mégis dolgozik, annak magasabb bér jár. E tekintetben a legszigorúbb Európában nyugati szomszédunk. Ausztriában szinte nem látni olyan üzletet, amely vasárnap nyitva tart.
Franciaországban nem ennyire szigorú a rendelkezés, hiszen számos áruháznak van külön engedélye a nyitva tartásra, ám a vasárnapot máig egy 1906-os törvény szabályozza. Ez a vasárnapot kötelező pihenőnappá nyilvánította mindenki számára, amire az akkori élet- és munkakörülményeknek megfelelően elsősorban egészségügyi okokból került sor. A törvényt azóta számos alkalommal módosították, és ennek megfelelően kaptak bizonyos intézmények, tevékenységi körök, mint az éttermek vagy a virágüzletek állandó engedélyt a vasárnapi munkára. Az üzletek nagy része azonban csak kivételes engedélylyel tarthat nyitva a hét utolsó napján, legfeljebb évente ötször. Ezt általában ki is használják a karácsonyi előtti időszakban, valamint az évi két leárazási időszak kezdetén. Egyébként még a bevásárlóközpontok parkolói is üresen állnak.
Legalábbis így volt ez eddig. Mindez azonban megváltozhat, hogyha a felsőház jóváhagyja a nemzetgyűlésben a napokban megszavazott törvényt, amely zöld jelzést enged a turistaövezetekben és a nagyvárosok körzetében lévő boltok és üzletközpontok vasárnapi nyitva tartásának. Ezzel több százezer ember hétvégéje fog megváltozni, akik kénytelen-kelletlen, többnyire béremelés nélkül dolgozni fognak eddigi szabadnapjukon, még akkor is, hogyha a törvény értelmében nem lehet senkit elbocsátani csak azért, mert nem hajlandó vasárnap munkába állni.
Egy tanulmány szerint azonban a franciák nem rajonganak a vasárnapi bevásárlásért, hiszen ahol nyitva vannak az üzletek, ott is csupán a potenciális vevők fele nyitogatja a pénztárcáját vasárnap. A közvélemény-kutatások szerint az állampolgárok inkább azt szorgalmaznák, hogy az üzletek hét közben tartsanak tovább nyitva.
Nicolas Sarkozy kormányának nem ez az első lépése a fogyasztói piac liberalizálására. Tavaly már megszavaztak egy olyan törvényt, amely ezer négyzetméterre emelte azt az üzletméretet, amelyet csak engedéllyel lehet építeni. Egy 1973-as törvény értelmében korábban ez a határ 300 négyzetméternél húzódott meg, és számos várost megmentett attól, hogy bevásárlóközpontnak adjon otthont.
Megállapodásra jutott az Egyesült Államok és az Európai Unió
